Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus átfogó képet ad arról, hogy miként alkotja meg a média bizonyos csoportok, közösségek, eszmék és tapasztalatok képét és reprezentációját. A szemeszter során megvizsgáljuk, hogy miként konstruál új, mediatizált valóságot a média saját reprezentációi segítségével. Vagyis a médiareprezentációk vizsgálata egyben a valóság konstruálás módjainak vizsgálatát is jelenti. A kurzus segít kontextualizálni azt a kérdést, hogy a médiareprezentációk miként ágyazódnak be a kultúrába és a társadalomba és miként alakítják az emberi tapasztalatoknak és meggyőződéseknek az észlelését akár a társadalmi nem, osztály vagy az etnikai hovatartozás tekintetében. A szeminárium reflektál a médiareprezentációba ágyazott kulturális, politikai, ideológiai és gazdasági értékekre is. Kritikai kontextust teremtve a hallgatók megtanulják azonosítani és elemezni a reprezentációkban megjelenő értékeket. A kurzus segít ezen elemzésekhez nélkülözhetetlen kutatásmódszertanok elsajátításában is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a médiareprezentáció fogalmának főbb elméleti megközelítéseit és értelmezési kereteit, különös tekintettel a reprezentáció, mint társadalmi és kulturális konstrukció elméletére. Áttekintik a klasszikus és kortárs reprezentációelméleteket (kulturális tanulmányok, kritikai médiatudomány, diskurzuselmélet), valamint a média és valóság viszonyára vonatkozó legfontosabb elméleti modelleket. A kurzus keretében elsajátítják a hatalom, ideológia, hegemónia, identitás, sztereotípia és normalizáció fogalmait a médiareprezentáció elemzésének kontextusában. Megismerkednek a társadalmi nem, osztály, etnicitás, kisebbségek és marginalizált csoportok médiabeli megjelenítésének főbb elméleti problémáival, valamint a reprezentációk kulturális és politikai következményeinek értelmezési lehetőségeivel.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző médiatartalmak (sajtószövegek, audiovizuális tartalmak, digitális platformok, vizuális kultúra termékei) kritikai elemzésére a médiareprezentáció elméleti szempontjai alapján. Elsajátítják a kvalitatív médiaelemzés alapvető módszereit, különösen a kritikai diskurzuselemzés, a narratívaelemzés és a vizuális elemzés alapfogásait. Képesek lesznek a reprezentációkban megjelenő ideológiai, kulturális és politikai jelentésrétegek azonosítására, a sztereotipizálás és jelentésképzés mechanizmusainak feltárására, valamint ezek társadalmi hatásainak értelmezésére. A kurzus végére önálló, tudományos igényű médiareprezentáció-elemzést tudnak készíteni megfelelő fogalmi apparátus és módszertani keret alkalmazásával.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Christine Develotte, Anthippi Potolia, Eija Suomela-Salmi (2022). Analysing Representations of Social Media in European News Media Discourse. Routledge. ISBN: 9781003183013
Peter Dahlgren, Annette Hill (2023). Media Engagement. Routledge. ISBN 9781032016610
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Travis L. Dixon, Dana Mastro (eds.) (2024). US Media and Diversity: Representation, Dissemination, and Effects. Routledge. ISBN 9781032590776
Yixiu Jin (2025). Media Representation and Social Identity: A Study of Public Discourse Construction and the Empowerment of Marginalised Groups in the Digital Age. DOI: https://doi.org/10.54097/jq9t4b14
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy komplex módon járul hozzá a hallgatók elemző, kritikai és problémamegoldó kompetenciáinak fejlesztéséhez. A kurzus során a hallgatók elsajátítják a társadalmi és kulturális jelenségek médiabeli megjelenítésének értelmezéséhez szükséges fogalmi és elméleti keretek alkalmazását, ezáltal képessé válnak a médiatartalmak önálló, reflektált és tudományos igényű értelmezésére. A szemináriumi munka, a kiselőadások és az önálló elemzési feladatok fejlesztik a kritikai gondolkodást, az érvelési készséget, valamint a komplex szövegek és vizuális tartalmak elemzésének képességét.
A tantárgy hozzájárul a hallgatók kommunikációs kompetenciáinak erősítéséhez is, mivel a kurzus során rendszeres szóbeli prezentációs és vitaszituációkban vesznek részt, amelyek fejlesztik a szakmai nyelvhasználatot, az érthető és strukturált előadásmódot, valamint a tudományos érvelés képességét. Az önálló írásbeli elemzések elkészítése támogatja az akadémiai íráskészség, a forráshasználat és az érveléstechnika fejlődését.
A kurzus emellett erősíti a hallgatók módszertani tudatosságát és önálló munkavégzési kompetenciáját, mivel a hallgatók különböző elemzési szempontok és módszertani megközelítések alkalmazásával tanulják meg egy probléma több nézőpontú vizsgálatát. A tantárgy tematikája és munkamódszerei elősegítik a társadalmi és kulturális érzékenység, valamint a felelős és reflektált médiabefogadói attitűd kialakulását, ami a kommunikációs és médiatudományi képzés szakmai profiljának egyik alapvető célkitűzése.
