Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja a leggyakoribb mentális zavarok rendszerszemléletű megközelítésének, értelmezésének megtanulása abból a megfontolásból, hogy multidiszciplináris team tagjaként, pszichiáter szakorvos, vagy klinikai szakpszichológus indikációja mentén, és szakmai felügyelete mellett, értő módon, aktívan tudjanak részt venni a leendő szakemberek a mentális zavarokban szenvedő betegek családkonzultációjában, vagy saját hatáskörükben elsődleges prevenciós céllal azok megelőzésében fejtsenek ki családkonzultációs tevékenységet.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tárgy logikus rendszerben kapcsolja össze a korábbi rendszerelméleti és pszichopatológiai kurzusok tananyagát, alkalmazva a különféle mentális zavarok értelmezésében, megelőzésében és kezelésében.
Külön hangsúlyt fektet a rendszerszemléletben jól értelmezhető, emiatt családterápiával vagy családkonzultációval eredményesen kezelhető olyan családi etiológiai jellemzőkre (generikai háttér, diszfunkcionális családi működés és atmoszféra), amelyek az egyes mentális betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak, illetve a betegség létét felerősíthetik.
Hasonló súllyal fókuszba kerül a család gyógyító és prevenciós lehetőségeivel való megismerkedés (korai felismerés, támogató, segítő háttér).
Beszélünk a család mint egész kezeléséről, a betegségek okozta erőforráskimerülés, érzelmi és gondolati kavarodás (fizikai-, érzelmi és mentális kimerülés, bűntudat, szorongás, felelősségkeresés- és áthárítás, félelem, hibáztatás stb.) okán.
A kurzus foglalkozik a mentális zavarok kezelésében, a mentális betegek rehabilitációjához szükséges családkonzultációs lehetőségekkel, kitüntetetten a családi pszichoedukáció módszertanával.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Contesto, E. C. (1993). A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Családterápiás sorozat 3. Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9638089342)
Minuchin, S., Rosman, B. & Baker, L. (1995). Pszichoszomatikus családok. Családterápiás sorozat 22. Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 2310003203956)
Patterson, J. E., Williams, L., Edwards, T. M., Chamow, L. & Grauf-Grounds C. (2020). Amikor egy családtagnak mentális zavara van. In Patterson, J. E., Williams, L., Edwards, T. M., Chamow, L. & Grauf-Grounds C., Alapvető készségek a családterápiában. Családterápiás sorozat 29. (pp. 140-160). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9786155574306)
Liberman, R. P. (2010). A családok bevonása kezelésbe. In Liberman, R. P., Felépülés a betegségből. A pszichiátriai rehabilitáció kézikönyve (pp. 278-357). Budapest, HU: Oriold és Társai. (ISBN 9789639771420)
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
American Psychiatric Association (2014). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest, HU: Oriold és Társai. (ISBN 9786155443015)
Arieti, S. (1995). Skizofrénia a családban. Budapest, HU: Gondolat Kiadó. (ISBN 9632826655)
Kuipers, L., Leff, J. & Lam, D. (2002). A szkizofrénia családgondozása. Gyakorlati Útmutató. Budapest, HU: Coincidencia. (ISBN 9630071746)
Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia – Önsegítő és családsegítő kalauz. Budapest, HU: Print X. (ISBN 9789638654588)
Varga, M., & Babusa, B. (2012). Az új keletű evészavarok néhány pszichológiai és rendszerszemléleti vonatkozása. Lege Artis Medicinae, 22(6-7). 440-444.
Von Bertalanffy, L. (2010). General systems theory. The science of synthesis: exploring the social implications of general systems theory. In Hammond, D., The science of synthesis (pp. 103-142). USA: University Press of Colorado. (ISBN 9781607320708)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus egy speciális területen, a mentális betegségek terén bizonyítja a segítő munkában nélkülözhetetlen rendszerszemlélet fontosságát. A kurzus megalapozza a leendő szakember rendszerszemléletű, mentálhigiénés beállítottságú, interdiszciplináris gondolkodását.
A hallgató a kurzus tananyagának segítségével a mentális betegségek tekintetében ismeri a család rendszerszemléletű megközelítésének összetevőit, a megfelelő intervenciók és hatásmechanizmusok lehetőségeit.
Tudása lesz a legfontosabb mentális zavarok jellemzői tekintetében, továbbá a kurzus hozzájárul ahhoz, hogy növelje tájékozottságát a lelki betegségek kialakulásának, ellátási/kezelési rendszerének folyamatában.
Ismeretek birtokába jut a pozitív mentálhigiénés kapcsolat jellemzőiről, elméleti hátteréről.
A mentális betegségek kapcsán elsőkörben jelentkező krízisállapotot képes felismeri, továbbá képességeket kap a veszteséget, krízist átélt kliens támogatására, a krízisintervenció végzésére.
A fenti ismeretköröket a családkonzultációs praxis során integrálni képes, vagyis képes az egyes mentális zavarok rendszerszemléletben történő megértésére, a családok működésének rendszerszemléletű elemzésére, értékelésére.
A mentális betegségek rendszerszintű működésének elsajátítása folytán képes lesz az ilyen nehézséggel küzdő családok családkonzultációs folyamatának szakszerű megtervezésére és kivitelezésére.
Képes a segítség elfogadására történő szocializálás megvalósítására, mely az ilyen családoknál kihívás a segítői folyamat elindításához.
A sajátos klientúra megköveteli és a kurzus ehhez segít hozzá, hogy a leendő szakember képes legyen a mentálhigiénés családkonzulens szerepéhez szükséges pszichopatológiai ismereteket a mindennapi munka során alkalmazni.
A hallgató a mentális betegségek konzulensi munkában megjelenő kompetencia határterületére figyelemmel, képessé válik a szakmai kommunikáció használatára, gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb szakmák képviselőivel. Szívesen vesz részt team munkában a család problémájának megoldása érdekében, továbbá a kliensek terápiája érdekében felelősségteljesen működik együtt a gyógyító-kezelő team valamennyi tagjával.
A mentális betegséggel küzdő családokkal való munka folyamatos szakmai fejlődést igényel, ennek megértése fényében nyitott az új szakmai ismeretek és gyakorlatok elsajátítására és azok integrálására eszköztárába.
Az ilyen klienskörhöz szükséges attitűd kapcsán kapcsolataiban különösen empatikus, nyitott, kezdeményező, ítélkezéstől mentes.
A mentális betegségek rendszerszintű működésének elsajátítása folytán képes lesz az ilyen nehézséggel küzdő családok családkonzultációs folyamatának szakszerű megtervezésére és kivitelezésére.
A mentálhigiéné jelentőségének megismerésével és eszközeinek alkalmazásával a leendő segítő képessé válik a prevenciós szemléletre és annak alkalmazására.
A sajátos problémakör és annak érzékenysége miatt különösen elkötelezett az iránt, hogy a szakmai-etikai elveket és a kompetenciahatárokat megtartva, illetve a rábízott információkat, valamint a dokumentációban rögzített adatokat a jogszabályoknak megfelelően kezelve dolgozzon együtt a kliensekkel.
