Tantárgy adatlapja
A hallgatók a félév során a kurzus keretében
megismerkednek a politikai gondolkodás 20. századi változásaival és modern
formáinak kifejlődésével. Ennek keretében a kurzus elsődlegesen a 19. század
klasszikus ideológiáinak alakváltásait vizsgálja, bemutatja a „neo” előtaggal
ellátott ideológiák és a „harmadik út” különböző formáinak kialakulását,
létrejöttét, a modernitásban meghatározó kérdéseit. A hallgatók így megismerkednek
az ideológiák fogalmi eszköztárának módosulásával, az egyes klasszikus
ideológiák újraértelmezésével, alapvető jellemzőivel, meghatározó
gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével a
20. században. A kurzus ennek megfelelően tárgyalja a radikális ideológiák
megszületését (anarchizmus, sovinizmus, fajelmélethez kapcsolódó politikai
gondolkodás, irredentizmus, kommunizmus, nemzeti szocializmus). A kötelező
irodalomban szereplő művek a megszokottnál árnyaltabb képet nyújtanak a
fentiekről, hozzásegítve ezzel a hallgatókat, hogy a leegyszerűsítő
értelmezésekkel szemben az ún. szélsőséges politikai ideológiákat is
racionális módon elemezhessék. Ezen túlmenően a kurzus tárgyalja a
liberalizmus új formáit (Keynes, Mises, Hayek), a szolidarizmus (Fribourgi
Unió, Heinrich Pesch), a keresztényszociális és kereszténydemokrata gondolat
megszületését (Oswald von Nell-Breuning), a hivatásrendiséget (Othmar Spann,
Johannes Messner), majd a neokonzervativizmus válaszait az 1945 utáni világ kihívásaira
és a megújuló szociáldemokrácia „harmadik útját” (Rawls, Giddens, Oakshott,
Scruton). Bemutatásra kerülnek azok az alapvető kérdések, melykre az
ideológiák a 20. században válaszokat keresnek és ennek nyomán a tantárgy
kiegyensúlyozottan és minden körülményt figyelembe véve tárgyalja a fenti
politikai gondolatok főbb jellemzőit, fogalmi problémáit, tartalmi elemeit,
meghatározó gondolkodóit és elméletalkotóit. A hallgatók sajátos eszközökkel
elsősorban saját készségeik fejlesztésére használják fel a korszak szerzőinek
megismerését, munkáik elemző bemutatását és az ezzel kapcsolatban
megszületett modernkori elemzéseket. A kurzus így vizsgálja azokat az
értékeket vagy eszményeket, amelyek az egyes politikai ideológiák központi
elemeit képezik (pl. társadalmi igazságosság, egyenlőség, szabadság,
közösség), ezek lehetséges értelmezéseit, egymáshoz való viszonyát, valamint
azokat a főbb argumentációs típusokat, amelyek az egyes eszmények társadalmi
elfogadtatását célozzák. Ezáltal a hallgatók a szeminárium keretében végzett
interpretációs és argumentációs gyakorlatokkal egyben a politikai érvelést is
tanulhatják. |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg
oldalak), ISBN) |
·
Arendt,
Hannah, A totalitarizmus gyökerei, Európa, Budapest, 1992 (ISBN
963-07-5465-5) ·
Bergyajev,
Nyikolaj, A kommunizmus igazságai és hazugsága, Szentendre, Kairosz, 2003.
(ISBN 963-9406-99-6) ·
Schmitt,
Carl, Politikai teológia, Budapest, ELTE ÁJK, 1993. (ISBN 963-462-769-2) ·
Demeter M.
Attila (szerk.): Politikai doktrínák. Szöveggyűjtemény. Partium Kiadó,
Nagyvárad, 2004. ·
Póczik
Szilveszter: Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. Eszmélet, 1993. 5. évf.
18-19. sz. ·
Egedy
Gergely: A neokonzervatív állam Thatchertől Cameronig. Politikatudományi
szemle 19. évf. 3. sz. (2010.) ·
Schlett
András: A harmadik út – avagy a neoliberalizmus álruhája. Polgári
szemle, (2010) 6. évf. 1. Sz. ·
Zachar
Péter Krisztián: Gazdasági válságok, társadalmi feszültségek, modern
válaszkísérletek Európában a két világháború között. L’Harmattan Kiadó,
Budapest, 2014. |