Tantárgy adatlapja
A tantárgy elsősorban a kortárs szláv film- és színházművészetet helyezi a középpontba, a rendszerváltozástól kezdve napjainkig. A lengyel és az orosz mozi és színház mellett foglalkozunk a csehszlovák majd cseh és szlovák filmmel és színházzal, illetve Jugoszlávia és a későbbi utódállamok mozijával. A kortárs művészeti jelenségek mellett kitérünk a film- és színházművészet történetére is az egyes szláv országokban. A kurzus keretében azt is vizsgáljuk, milyen hatással volt a rendszerváltozás az egyes országok színházi és filmes életére. Illetve, mivel több helyütt megfigyelhető egy, időben az ezredfordulóhoz köthető változás, a tantárgy keretében belül is kettéválasztódik az 1989-től 2000-ig tartó és az azt követő időszak. Továbbá a huszonegyedik századi filmművészetet tekintve kitérünk a sorozatok világára is, mivel több színvonalas alkotás több esetben is olyan témákat dolgoz fel, amelyek segítik a társadalmat a történelmi tabuk ledöntésében és a múlttal való szembenézéssel.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Lars Kristensen (szerk.): Postcommunist Film - Russia, Eastern Europe and World Culture- Moving Images of Postcommunism, Routledge, 2013. ISBN 9780415731317
Vlad Strukov: Contamporary Russian Cinema. Symbols of a New Era. Edinburgh University Press, 2017. ISBN 9781474425957
Jiří Voráč: Czech Film After 1989. The wave of the young newcomers, Issue of KINEMA, 1997. https://openjournals.uwaterloo.ca/index.php/kinema/article/view/852/794
Pászt Patrícia: Mai lengyel drámairodalom, Kalligram, 2010. ISBN 9788081013829
Tompa Andrea (szerk.): A teatralitás dicsérete. Orosz színházelméletek a XX. század elején. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006. ISBN 9639000248
Ajánlott irodalom:
Mikołaj Góralik, Agata Pospieszyńska, Katarzyna Żakieta (szerk.): Rozmowy przy filmie Wywiady z polskimi filmoznawcami, Wydawnoctwo Uniwersytetu Łódzkiego, 2016. ISBN 9788380881389
Joanna Rydzweska: The Cinema of Pawel Pawlikowski: Sculpting Stories (Directors' Cuts), Wallflower Press, 2019. ISBN 9780231177238
Dino Murtić: Post-Yugoslav Cinema: Towards a Cosmopolitan Imagining, Palgrave Macmillan, 2015. ISBN 9781137520340
Nicholas Rzhevsky: The Modern Russian Theatre: a Literary and Cultural History, Routledge, 2009. ISBN 9780765620613
Kovács András Bálint-Szilágyi Ákos: Tarkovszkij, az orosz film Stalkere. Budapest, Helikon, 1997. ISBN 9632084780
Zalán Vince (szerk.): Tavasz és nyár között. A cseh és szlovák film antológiája. Budapest Film – Héttorony, Budapest, 1990. ISBN 9637855203
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.
A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.
b) képességei
A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.
Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.
Képes a szlavisztika szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.
Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.
c) attitűdje
Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.
A szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.
Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.
Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
