Tantárgy adatlapja
Az előadáson a hallgatók megismerkednek a műemlékvédelem történetével (különös tekintettel Magyarországra) a kezdetektől a XIX-XX. századi törekvéseken át a legújabb irányzatokig. A félév második felében egyes műemlékvédelmi problémákról esik szó, mint a műemléki kutatás, épületrégészet, romkonzerválás, rekonstrukció és hitelesség, a műemléki környezet, ipari műemlékek, a közelmúlt védendő öröksége, a műemlék komplex védelme, törvényi szabályozás.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Riegl, Alois: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása, in: uő: Művészettörténeti tanulmányok. Balassi, Budapest, 1999. 7-47.
A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István - Haris Andrea (Művészettörténet - Műemlékvédelem IX), Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, 1996.
A műemlékvédelem Magyarországon. Szerk.: Császár László. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1984.
Karták könyve. Szerk.: Román András. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató elsajátítja az épített örökség védelmének történetével kapcsolatos ismereteket.
b) képességei
Képes a felmerülő történeti problémák megoldását célzó kutatási hipotézisek megfogalmazására.
Képes a kutatás állásának kritikai áttekintésére.
c) autonó
miája és felelőssége
Mint a magyar és egyetemes műkincs- és műemlékállomány szakértője, felelősséget érez érte, és fellép annak teljes és hamisítatlan állapotban történő fennmaradása érdekében.