Tantárgy adatlapja
A szeminárium során a gondolkodás és művészet szoros kapcsolatát vizsgáljuk különböző művészeti (film, zene, képzőművészet, szépirodalom) alkotások fényében, művészetfilozófiai, esztétikai szempontok alapján. Minden egyes mű esetében rekonstruáljuk a specifikus történeti és esztétikai összefüggéseket, majd azonosítjuk és elemezzük a műre jellemző legfontosabb filozófiai tartalmakat.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Goethe, Johann Wolfgang: Faust. Budapest, Kalligram, 2015.
Heidegger, Martin: „Földút, Versek”, in: Uő: Költemények. A gondolkodás tapasztalatából. Budapest, Societas Philosophia Classica, 1995.
Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztétika alapfogalmai. Hat fogalom története. Budapest, Kossuth, 2000.
Eco, Umberto: A nyitott mű, Budapest, Európa, 1998.
Hegel, G. W. F.: Esztétikai előadások. Budapest, Akadémiai, 1980.
Sepsi Enikő – Lovász Irén et al. (szerk.): Vallás és művészet. Budapest, KRE-L’Harmattan, 2016.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Más kultúrákat elfogad, törekszik azok megismerésére és megértésére.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
Közvetíti az elsajátított kulturális értékeket.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
