Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a legfontosabb, a nemzetközi biztonság fenntartásában szerepet játszó intézményeket. A tárgy épít a hallgatóknak a nemzetközi szervezetek terén már meglevő ismeretire, de kifejezetten azok biztonsági aspektusára koncentrál, a válságkezelésben, békeépítésben, közvetítésben játszott szerepükre és elért eredményeire. Az egyes órák rövid történeti, illetve szervezeti felvezető után elsősorban a szervezetek jelenlegi tevékenységére koncentrálnak, különös tekintettel a 2010 utáni eseményekre. A kurzus alapvetően regionális megközelítésben veszi szemügyre az egyes intézményeket, többek között az ENSZ-et, a WEU/EU-t, az EBESZ-t, a NATO-t, a SESZ-t, a KBSZSZ-t, az AU-t, az AL és aV4-et. Az egyes szervezeteknél rövid bemutatásra kerül az azokban megfigyelhető magyar szerepvállalás.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Blahó András – Prandler Árpád (szerk.): Nemzetközi szervezetek és intézmények. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 9789630595278
Gazdag Ferenc (szerk.): Biztonsági tanulmányok – Biztonságpolitika. ZMNE, Budapest, 2011. ISBN 9786155057236
Ajánlott irodalom:
Marco Rimanelli: The A to Z of NATO and Other International Security Organizations. Scarecrow Press, 2009. ISBN 978-0810868991
Jochen Rehrl: CSDP Handbook for Decision Makers. Second Edition. Federal Ministry of Defence and Sports of the Republic of Austria. http://eeas.europa.eu/csdp/structures-instruments-agencies/european-security-defence-college/pdf/handbook/handbook-for-decision-makers.pdf
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri az ENSZ döntéshozatali mechanizmusát, ennek működését, illetve a reformjára vonatkozó elképzeléseket.
b) képességei
Képes a megszerzett interdiszciplináris ismeretek birtokában egy adott világpolitikai konfliktus és válság külpolitikai elemzésére.
Képes konzisztensen használni a politikatudományi fogalmakat.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.