Tantárgy adatlapja
A hallgatók megtanulják a rangsorolás, a rendezvényszervezés és a protokolláris vendéglátás fontosabb szabályait és azok nemzetközi alkalmazásának sajátosságait. A tantárgy a széles témakörből kiemelten, részletesebben foglalkozik az öltözködés szabályaival, a diplomácia intézményeivel, feladataival, a nemzetközi/diplomáciai érintkezés szóbeli és írásbeli formáival, a szertartásrendekkel, a nagyegyházak protokoll-és liturgikus rendjével, szokásaival, az EU- és a NATO tagállamok egymásközti kapcsolatában megváltozott protokoll gyakorlattal, a közvélemény tájékoztatásának protokolljával
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest, 2010. ISBN 9789630586597
Ottlik Károly: Protokoll. Budapest, 2004. ISBN 963-243-891-4 963-243-891-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
Ismeri a nemzetközi kapcsolattartás formáit, eszközeit és technikáit.
b) képességei
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
Képes és alkalmas a kis és közepes vállalkozásokban a nemzetközi együttműködésekben való megjelenés elősegítésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a multinacion&
aacute;lis és nagyvállalati szektorban nemzetközi együttműködésekből származó feladatok ellátására.
Képes a nemzetközi, európai és regionális együttműködésekben megjelenő feladatok ellátására a magánszférában, a nem kormányzati szerveknél, az önkormányzatoknál és a kormányzati szerveknél, valamint az állami intézményekben.
c) attitűdje
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
