Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi jog speciális jellegével (forrásaival, alanyaival etc.) és a nemzetközi kapcsolatok alapintézményeivel. Az előadásokon különös figyelmet szentelünk a nemzetközi szervezetek kialakulásának és fejlődésének. A kurzus során a hallgatók elsajátíthatják a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos alapvető elméleti tudnivalókat, foglalkozunk a nemzetközi szervezetek hatáskör és tagság szerinti csoportosításával, felépítésével, joghatóságával, valamint azzal, hogy az államoknak milyen lehetőségük adódik ezek keretein belül a kollektív fellépésre. Ezen alapok elsajátítása elengedhetetlen számos, a nemzetközi szervezetekkel gyakorlatban felmerülő probléma átlátásához. Ilyen problémák lehetnek például magával a jogi személlyel kapcsolatban felmerülő kérdések, mentességek, kiváltságok, tagfelvétel, államutódlás kihatása a tagságra, kilépés-kizárás, de idetartoznak a különféle eljárási szabályok (pl. szavazás) vagy a szervezet döntései, utóbbiak esetében annak meghatározása, hogy az adott döntés (határozat, ajánlás etc.) rendelkezik-e kötelező erővel, illetve a nemzetközi jog forrásának tekinthetjük-e azt. A szervezetekre vonatkozó általános joganyag mellett a tárgy ismerteti az egyes szervezetek működését is. Az ENSZ és szakosított intézményei működésének felvázolása, de egyéb regionális szervezeteknek, illetve a nemzetközi jog égisze alá tartozó intézményeknek (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága stb.) elemzése is előkerül a kurzus során. A tárgy célja, hogy a hallgatók a nemzetközi jog alapjai mellett megismerjék a nemzetközi szervezetek működését, otthonosan mozogjanak a nemzetközi szervezetek világában, továbbá szert tegyenek az egyes szervezetek mindennapi tevékenységéhez kapcsolódó ismeretekre is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Akadémiai, 2014. ISBN 9789630595278
Clive, Archer. International Organizations. London – New York, Routledge, 2001. ISBN 9780415614764
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. ISBN 978963276210 4
Sands, Phillippe – Klein, Pierre: Bowett’s Law of International Institutions. London, Thomson Reuters, 2009. ISBN 9780421964907
Shaw, Malcolm N.: International Law. Cambridge, Cambridge University Press, 2008. ISBN 9781316638538
Ajánlott irodalom:
Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Budapest, Aula, 1997. ISBN 9789639478299
Bruhács János: Nemzetközi jog I-III. Budapest – Pécs, Dialóg Campus, 2008. ISBN 9789639950252
Nagy Boldizsár – Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv. Budapest, Osiris, 2002. ISBN 9633891035
Nagy Károly: Nemzetközi jog. Budapest, Püski, 1999. ISBN 9639188190
Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog. Budapest, Osiris, 2001. ISBN 9633798957
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri az ENSZ döntéshozatali mechanizmusát, ennek működését, illetve a reformjára vonatkozó elképzeléseket.
Ismeri a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit.
Ismeri a szakmai-etikai normákat.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.
b) képességei
Képes a megszerzett interdiszciplináris ismeretek birtokában egy adott világpolitikai konfliktus és válság külpolitikai elemzésére.
Képes gazdasági, politikai, jogi szakterületeken döntések előkészítésére és döntések meghozatalára.
Képes nemzetközi kapcsolatok építésére.
Képes diplomataként, szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok alkalmazottjaként különböző feladatok ellátására.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
Szemlélete problémacentrikus, problémamegoldó képessége magas szintű.
Szemlélete problémacentrikus, problémamegoldó képessége magas szintű.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli, elsősorban ázsiai szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.
Felelősségteljes magatartást tanúsít a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően.
