A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi jog speciális jellegével (forrásaival, alanyaival etc.) és a nemzetközi kapcsolatok alapintézményeivel. Az előadásokon különös figyelmet szentelünk a nemzetközi szervezetek kialakulásának és fejlődésének. A kurzus során a hallgatók elsajátíthatják a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos alapvető elméleti tudnivalókat, foglalkozunk a nemzetközi szervezetek hatáskör és tagság szerinti csoportosításával, felépítésével, joghatóságával, valamint azzal, hogy az államoknak milyen lehetőségük adódik ezek keretein belül a kollektív fellépésre. Ezen alapok elsajátítása elengedhetetlen számos, a nemzetközi szervezetekkel gyakorlatban felmerülő probléma átlátásához. Ilyen problémák lehetnek például magával a jogi személlyel kapcsolatban felmerülő kérdések, mentességek, kiváltságok, tagfelvétel, államutódlás kihatása a tagságra, kilépés-kizárás, de idetartoznak a különféle eljárási szabályok (pl. szavazás) vagy a szervezet döntései, utóbbiak esetében annak meghatározása, hogy az adott döntés (határozat, ajánlás etc.) rendelkezik-e kötelező erővel, illetve a nemzetközi jog forrásának tekinthetjük-e azt. A szervezetekre vonatkozó általános joganyag mellett a tárgy ismerteti az egyes szervezetek működését is. Az ENSZ és szakosított intézményei működésének felvázolása, de egyéb regionális szervezeteknek, illetve a nemzetkö<

/span>zi jog égisze alá tartozó intézményeknek (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága stb.) elemzése is előkerül a kurzus során. A tárgy célja, hogy a hallgatók a nemzetközi jog alapjai mellett megismerjék a nemzetközi szervezetek működését, otthonosan mozogjanak a nemzetközi szervezetek világában, továbbá szert tegyenek az egyes szervezetek mindennapi tevékenységéhez kapcsolódó ismeretekre is.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

•    Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Akadémiai, 2014. ISBN 9789630595278

•    Clive, Archer. International Organizations. London – New York, Routledge, 2001. ISBN 9780415614764

•    Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. ISBN 978963276210 4

•    Sands, Phillippe – Klein, Pierre: Bowett’s Law of International Institutions. London, Thomson Reuters, 2009. ISBN 9780421964907

•    Shaw, Malcolm N.: International Law. Cambridge, Cambridge University Press, 2008. ISBN 9781316638538

Ajánlott irodalom:

•    Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Budapest, Aula, 1997. ISBN 9789639478299

•    Bruhács János: Nemzetközi jog I-III. Budapest – Pécs, Dialóg Campus, 2008. ISBN 9789639950252

•    Nagy Boldizsár – Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv. Budapest, Osiris, 2002. ISBN 9633891035

•    Nagy Károly: Nemzetközi jog. Budapest, Püski, 1999. ISBN 9639188190

•    Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog. Budapest, Osiris, 2001. ISBN 9633798957

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont

yle="font-family:'Times New Roman';font-size:12pt;">) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

A tanegységet elvégző hallgató

a) tudása:

•    Ismeri a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit.

•    Ismeri a szakmai-etikai normákat.

•    Ismeri a nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.

b) képességei:

•    Képes gazdasági, politikai, jogi szakterületeken dö<

/span>ntések előkészítésére és döntések meghozatalára.

•    Képes nemzetközi kapcsolatok építésére.

•    Képes diplomataként, szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok alkalmazottjaként különböző feladatok ellátására.

c) attitűdje:

<

span style="font-family:'Symbol';">•    Szemlélete problémacentrikus, problémamegoldó képessége magas szintű.

•    Szemlélete problémacentrikus, problémamegoldó képessége magas szintű.

d) autonómiája és felelőssége:

•    Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli, elsősorban ázsiai szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

•    Felelősségteljes magatartást tanúsít a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően.