Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nemzetközi kapcsolatok alapvető teóriáinak világába, hogy elméleti eszköztárat biztosítson a nemzetközi politika elemzéséhez. A világpolitika eseményeivel kapcsolatos kritikai gondolkodáshoz elengedhetetlen az elemzési szintek helyes megválasztása és alkalmazása, a megfelelő elemzési, illetve értelmezési keretek használata.
A nemzetközi rendszer működésének megértését szolgáló megateóriák, köztes irányzatok rövid áttekintése az eszmetörténeti előzményektől a legújabb megközelítésekig terjed, a négy nagy vitára is kitérve. A nemzetközi rendszer történeti fejlődésének bemutatása után a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről kapnak átfogó képet a hallgatók. Az államok mellett egyéb aktorok szerepe, növekvő befolyása is előtérbe kerül.
A külpolitikai döntéshozatal különböző modelljeinek bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi életből vett példák segítségével igazolni lehessen az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságát illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének multidiszciplinaritását, más tudományok eredményeinek adszorbeálását (pl. játékelmélet).
A normativitás, az igazságosság kérdése megkerülhetetlen a nemzetközi kapcsolatok elemzésekor, a nemzetközi jog, az erkölcs, az emberi jogok összefüggésében. A nemzetközi rendszer működésének leírásához elengedhetetlen az együttműködésre koncentráló irányzatok ismertetése, de a konfliktus, a hatalom kérdése elvezet a háború különböző megközelítéseihez is.
Nyilvánvalóan feladat a gazdaság szerepének bemutatása a nemzetközi kapcsolatokban, amely a nemzetközi politikai gazdaságtantól a világrendszer elméletekig terjed. Napjaink elméleti és gyakorlati fejleményei is szükségessé teszik, hogy a civilizáció, kultúra szerepét kiemelten figyelembe vegyük a nemzetközi kapcsolatok elméletének felvázolásakor.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
EGEDY Gergely, Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, Budapest, HVG-ORAC, 2007. ISBN 978-963-7490-77-4
Ajánlott irodalom:
BÍRÓ Gáspár, Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába, Budapest, Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-331-3
KISS J . László, Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón, Budapest, Teleki László Alapítvány, 2003. ISBN 963-86291-6-9
BAYLIS, John, SMITH, Steve, The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations, Oxford, Oxford University Press, 2006. ISBN 978-0-19-927118-4
JACKSON, Robert H., SORENSEN , Georg, International Relations. Theories and Approaches, Oxford, Oxford University Press, 2007. ISBN 978-0-19-928543-3
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar és egyetemes politikai, gazdasági, kulturális jelenségek általánosan elfogadott tendenciái, jellemzői, adatai körében.
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
b) képességei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
c) attitűdje
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
