Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nemzetközi kapcsolatok alapvető teóriáinak világába, hogy elméleti eszköztárat biztosítson a nemzetközi politika elemzéséhez. A világpolitika eseményeivel kapcsolatos kritikai gondolkodáshoz elengedhetetlen az elemzési szintek helyes megválasztása és alkalmazása, a megfelelő elemzési, illetve értelmezési keretek használata.
A kurzus a nemzetközi kapcsolatok mint diszciplína általános bemutatását (bevezetést) követően ismerteti a nemzetközi rendszer történeti fejlődését az Ókortól napjainkig. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nemzetközi rendszer működésének megértését szolgáló megateóriákkal és köztes irányzatokkal az eszmetörténeti előzményektől a legújabb megközelítésekig bezárólag. Mindennek során bemutatásra kerül a (klasszikus és neo)realizmus, a (klasszikus és neo)liberalizmus, a konstruktivizmus, valamint a nemzetközi politika marxista, poszt-kolonialista, és civilizációs értelmezései.
A megelméletek mellett a hallgatók a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről is átfogó képet kapnak: az államok mellett egyéb aktorok szerepe, növekvő befolyása is előtérbe kerül. A külpolitikai döntéshozatal különböző modelljeinek bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi életből vett példák segítségével igazolni lehessen az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságát, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének multidiszciplinaritását.
A különböző elméletek és megközelítések megismerésének célja, hogy a hallgatók megfelelően azonosítsák a nemzetközi politika gyakran egyazon fejleményeinek eltérő (pl. konfliktus- vagy kooperáció-orientált) olvasatait, elsősorban a „high politics” (politika és biztonság) dimenzióiban.
Az elméleti előadások hallgatása mellett a diákok csoportos kiselőadásokat (és kapcsolódó összefoglaló házi dolgozatokat) is készítenek, melyek a nemzetközi politika aktuális fejleményeinek az egyes elméleti megközelítéseken mint prizmákon keresztüli értelmezéseit hivatottak tükrözni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek a nemzetközi kapcsolatok elméleteiről, beleértve a főbb megateóriákat, mint a realizmus, liberalizmus és konstruktivizmus, valamint az ezeken alapuló modern elméleteket. A hallgatók megismerkednek a nemzetközi politikai rendszerek működésével, az államok és egyéb nem állami szereplők szerepével, valamint az elméleti megközelítések gyakorlati alkalmazásával.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók elsajátítják, hogyan alkalmazzák a nemzetközi kapcsolatok elméleteit valós politikai helyzetek elemzésében. A gyakorlati ismeretek közé tartozik a különböző külpolitikai döntéshozatali modellek megértése, valamint azok alkalmazása a nemzetközi események és konfliktusok megértésére. A hallgatók képesek lesznek a nemzetközi politikai gazdaságtan, a világrendszer-elméletek és a civilizációk szerepe szerinti elemzéseket végezni.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-ORAC, Budapest, 2007. ISBN 9789637490774
Jack Snyder: One World, Rival Theories. Foreign Policy, November/December 2004. Nr.145. pp.52–62.
Immanuel Kant: Az örök béke. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971.
Graham T. Allison: Conceptual Models and the Cuban Missile Crisis. The American Political Science Review, Vol.63. Nr.3. (1969), pp.689–718.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Baylis, John/ Smith, Steve: The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations Oxford University Press, Oxford, 2006. (3rd edition)
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába, Osiris, Budapest, 2003. ISBN 9633893313
Jackson, Robert/ Sorensen, Georg: International Relations. Theories and Approaches Oxford University Press, Oxford, 2007. (3rd edition). ISBN 9780199285433
Alexander Wendt: Anarchy is what States Make of it: The Social Construction of Power Politics. International Organization, Vol.46, Nr.2. (1992), pp.391–425.
Samuel P. Huntington: The Clash of Civilizations? Foreign Affairs, Vol.72. Nr.3. (1993), pp.22–49.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók elemző készségeinek fejlesztéséhez, lehetővé téve számukra, hogy a nemzetközi kapcsolatok elméleteit a gyakorlatban is alkalmazzák. A hallgatók a tantárgy során elsajátítják a globális politikai rendszerek működésének elveit, valamint képesek lesznek a politikai és gazdasági eseményeket különböző elméleti perspektívákból elemezni. A kurzus segíti a kritikai gondolkodás és az interdiszciplináris megközelítések alkalmazását, amely elengedhetetlen a nemzetközi politika megértésében.
