Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy a Nemzetközi kapcsolatok elmélete előadások során felvázolt teóriákat alaposan megvizsgálja, hogy teret nyújtson az aktív, értékelő vitára.
A kurzus lehetőséget ad az előadásokon felvázolt témák további bővítésére, egyéni szemszögből történő bemutatására. A nemzetközi rendszer működésének megértését szolgáló megateóriák, köztes irányzatok rövid áttekintése az eszmetörténeti előzményektől a legújabb megközelítésekig terjed. A nemzetközi rendszer történeti fejlődésének bemutatása után a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről kapnak átfogó képet a hallgatók. A külpolitikai döntéshozatal különböző modelljeinek bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi életből vett példák segítségével igazolni lehessen az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságát. Ezen felül lehetőség van az együttműködésre koncentráló irányzatok, de a konfliktus, a háború elemzésére is a hallgatók megközelítésében. Napjaink politikai fejleményei szükségessé teszik, hogy a gazdaság vagy a kultúra szerepe a nemzetközi kapcsolatokban kiemelt figyelmet kapjon a kurzus során.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe HVG-ORAC, Budapest 2007. ISBN 978-963-7490-77-4
Ajánlott irodalom:
Baylis, John/ Smith, Steve: The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations Oxford University Press, Oxford 2006. (3rd edition) ISBN 978-0-19-927118-4
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-331-3
Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón Teleki László Alapítvány, Budapest 2003.ISBN 963-86291-6-9
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Összefüggéseiben értelmezi a szakterületéhez általában kapcsolódó, nemzetközi, európai és regionális, politikai, jogi, gazdasági és civilizációs ismereteket és eseményeket.
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
b) képességei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
Hatékonyan együttműködik a szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közösségekkel.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
