Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy a nemzetközi politikai kapcsolatok művészeti lecsapódását vizsgálja a populáris kultúra filmes, könnyűzenei és irodalmi termékein keresztül, s mint ilyen, kiegészítő tárgy a nemzetközi diplomáciatörténet politika-központúságához képest. A nagy horderejű döntések, változások, háborúk elsősorban kritikai attitűddel hatottak a modern művészetek formálódására, elég az 1968-as diákmozgalmak vagy a Vietnámi háború messze terjedő hullámaira gondolunk (filmek, hippi-mozgalom, Woodstock), melyek megkésve ugyan, de Magyarországra is begyűrűztek. A kapitalizmus-kritika és globalizáció-ellenes korai mozgalmak (punk), valamint a jórészt céltalan anarchizmus művészeti kifejeződései a kortárs irányzatokban zárja a történelmi előképekre is hangsúlyt fektető kurzus. Az irodalmi reprezentációs vonal a különböző irányzatok szépirodalmi megjelenési formáit, illetve a társadalomban bekövetkező változásokat követi nyomon és mutatja be a világirodalomban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a nemzetközi kapcsolatok elméletei és a művészetfilozófia közötti összefüggésekre fókuszál. A hallgatók elsajátítják a kulturális hegemónia (Gramsci), a posztkoloniális kritika (Said) és a globális vizuális kultúra alapfogalmait. A tananyag érinti a világkiállítások és nemzetközi biennálék (pl. Velencei Biennále) politikai funkcióját, a műkincsek sorsát a nemzetközi jogban (restitúciós viták), valamint a művészet szerepét a nemzetközi szervezetek (pl. UNESCO) lágy hatalmi stratégiáiban. Az elméleti keret részét képezi a hidegháborús kulturális hadviselés elemzése és a globális kapitalizmus művészeti reprezentációja is. Az irodalmi művek elemzésé
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag konkrét nemzetközi esettanulmányokon keresztül mutatja be a művészet és a politika interakcióját. A hallgatók vizsgálják a politikai street art (pl. Banksy a palesztin-izraeli falon) hatásmechanizmusait, a globális tiltakozó mozgalmak vizuális nyelvét, valamint a művészet szerepét a nemzetközi béketeremtésben és a kollektív trauma feldolgozásában (pl. holokauszt-emlékezet globális recepciója). A gyakorlati képzés során a hallgatók elemzik a digitális művészet és a kiberpolitika összefonódását, a dezinformáció vizuális eszközeit, valamint a kulturális diplomáciai kampányok (pl. Hollywood, mint puha hatalmi eszköz) tervezési folyamatait és hatásvizsgálatát.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is – A fantáziavilágok építése, mint kulturális gyakorlat, Prae Kiadó, 2021. 207-223, 268-294. oldalak.
Kárpáti György: A képregényfilm rövid története, In: Kárpáti György (szerk.): A képregényfilm – Válogatott tanulmányok, Vertigo, 2020. 9-45. oldalak.
Tóth Csaba: A sci-fi politológiája, Athenaeum Kiadó, 2016. 95-128. oldalak.
Földi Bence: Félelem és politika a Star Warsban – avagy a birodalom, amely intézményesítette a félelmet. In: Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok – Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban, Athenaeum, 2017. 62-85. oldalak.
Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. Szöveg és interpretáció. In: Szöveg és interpretáció: Bacsó Béla (szerk.), Cserépfalvi, 1991.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Norbert Frei: 1968 – Diáklázadások és globális tiltakozás, Corvina Könyvkiadó, 2008. 27-69. oldalak.
Fejes János: Nemzeti romantikával a globalizáció ellen – A kereszténység előtti Európa és az extrém metal esete, In: Botos Máté (szerk.): A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében, L’Harmattan Kiadó, 2020. 117-128. oldalak.
Pintér Melinda: Trump-adminisztráció zenei kritikája – A protest-dalok legújabb virágkora az Egyesült Államokban. In: Botos Máté (szerk.): A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében, L’Harmattan Kiadó, 2020. 108-116. oldalak.
Dilthey, Wilhelm: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest, 1974. 469–494.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a globális politikai folyamatok vizuális és kulturális kódjainak dekódolására. Fejlődik a hallgatók elemzőkészsége a nemzetközi imázsépítés, a válságkommunikáció és a multikulturális párbeszéd területén. Ez a tudás elengedhetetlen a külügyi pálya, a nemzetközi szervezeteknél végzett munka, vagy a globális kulturális menedzsment területén, ahol a politikai üzeneteket gyakran szimbolikus és esztétikai formában kell hatékonyan közvetíteni.
