Tantárgy adatlapja
A kurzus a globális folyamatok alapján bemutatja a nemzeti oktatási rendszerekben zajló legfőbb változásokat. Az oktatási rendszerek ismertetésében felhasználjuk Niklas Luhmann rendszerelméletét, a szupranacionális policy-hatásokat pedig Margaret Archer interakciósrendszer-modellje alapján tárgyaljuk. Az oktatási forrásallokáció kapcsán az egyenlősítés és hatékonyság közötti átváltási viszonyokat ismertetjük meg. A hazai viszonyokra vonatkoztatva az iskolai szocializáció, a médiahatások, az információs technológiák terjedése és a tanárok helyzete, valamint a nemzetközi teljesítménymérések értelmezhetősége kerülnek bemutatásra. Az egyházi iskolák sajátosságainak megismertetésén túlmenően az előadás reflektál a nevelési irányzatokra és kitekint az oktatási törvénykezésre is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
KOZMA Tamás, Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Budapest, Új Mandátum, 2006. p. 170–260., ISBN 963-9609-32-3
ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2003, „Oktatás”-fejezet, p. 377–400. ISBN 963-389-402-6
PUSZTAI Gabriella, A társadalmi tőke és az iskola, Budapest, Új Mandátum, 2009. pp. 29–45., 140–148. ISBN 978-963-287-009-0
Jelentés a magyar közoktatásról 2010, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011.
Friedrich W. KRON, Pedagógia, Budapest, Osiris, 2003, pp. 112–126., 391–400. ISBN 963-389-403-4
OECD Factbook (2010), Economic, Environmental and Social Statistics. Elektronikus adatbázis oktatási adatai: http://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-factbook_18147364
s="cs50126BB">Ajánlott irodalom:
TÖRÖK Balázs, Az óvodai csoportszobai számítógépek, In: Iskolakultúra, 2007.4., p. 115-126.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csop
ortok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
