Tantárgy adatlapja
A kurzus megismerteti a hallgatókkal az oktatásszociológiai kutatások elméleti hátterét. Emellett áttekintést ad az oktatásszociológiai újabb és hagyományos kutatási témáiról, nevezetesen az oktatás és a globalizáció kérdésköréről, az oktatás és társadalmi rétegződés összefüggéseiről, az oktatási egyenlőtlenségről a fejlődő országokban, a multikulturalizmus által támasztott kihívásokról a világ fejlett országaiban. Kitér az oktatásszociológiában használt kutatási metodikákra, valamint az oktatási rendszerek makroszintű irányításában használt eredményesség alapú értékelési és elszámoltatási eljárásokra. Emellett bemutatja a kortárscsoportok hatását az oktatási folyamatokra, a tanulásból a munka világába történő átmenet kérdéskörét, a felnőttoktatás és az egész életen át tartó tanulás jelenségvilágát, a tanárokra vonatkozó vizsgálatok eredményeit, valamint az oktatás szerepét a társadalmi kontroll és kohézió erősítésében. Mindezeken túlmenően a kurzus lehetőséget ad újabb és történelmi pedagógiai eszmék gyerekképének értelmezésére. |
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező irodalom: KOZMA Tamás, Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Budapest, Új Mandátum, 2006, ISBN 9639894167 ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2003, „Oktatás”-fejezet, ISBN 9633894026 PUSZTAI Gabriella, A társada lmi tőke és az iskola, Budapest, Új Mandátum, 2009, ISBN 9632870090 Jelentés a magyar közoktatásról 2010, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Fülöp Márta (2009): Az együttműködő és versengő állampolgár nevelése: osztálytermi megfigyelések. In Iskolakultúra 19 (3-4), pp. 41–59. Pukánszky Béla (2011): Gyermekideológiák a pedagógia eszmetörténetében. In: Educatio 20.évf (1. sz.), pp. 37–47. Balázsi Ildikó; Balkányi Péter (2008): A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek összehasonlítása. In Új pedagógiai szemle 58 (4), pp. 3–11. Bangó Jenő (2005): Niklas Luhman rendszerelmélete és a konstruktivista nevelés. In Századvég 11 (38), p. 147. Berta, Judit; Török, Balázs (2015): A szocializáció változó koncepciói. In Péter Nikitscher (Ed.): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Budapest: OFI.Ajánlott: Vanderstraeten, Raf (2004): Education and Society: a Plea for a Historicised Approach. In Journal of Philosophy of Education 38 (2), checked on 2/18/2016. Balázsi, Ildikó; Balkányi, Péter; Ostorics, László; Palincsár, Ildikó; Rábainé, Szabó Annamária; Szepesi, Ildikó et al. (2014): Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretei. Szövegértés, matematika, háttérkérdőívek. Balázsi, Ildikó; Lak, Ágnes Rozina; Szabó, Vilmos; Szabó, Lívia Dóra; Vadász, Csaba (2014): Országos kompetenciamérés 2013. EMMI - Oktatási Hivatal - Köznevelési Mérési Értékelési Osztály. Budapest. Meleg, Csilla (Ed.) (1996): Iskola és társadalom. Szöveggyűjtemény. Pécs: JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke. |
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaele meknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása A szakterülethez kapcsolódó általános elméleti ismeretekkel bővül. Az elméleti tudása rendszerbe szerveződik. A szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési módszereit ismeri. Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi. > Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában. b) képességei Szakmai feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg. Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal. Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni. Képes kisebb önálló és csopor tos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat. Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni. Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani. c) attitűdje Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit. Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét. d) autonómiája és felelőssége Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni. Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre. |