Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során az emberiség politikatörténetének kezdeteit dolgozzuk fel az alábbi súlypontok szerint: az ókori Közel-Kelet, az Ószövetség, az antik görög politikai berendezkedések (tyrannis, demokrácia, monarchia), római politikai berendezkedési formák (köztársaság, korai és érett császárság, kliens királyság). A kronológiai áttekintésen kívül tárgyaljuk az alábbiakat: a diplomáciai kapcsolattartás technikái az ókorban, háborúk és háború-felfogások, nemzetközi diplomáciai szerződések az ókorban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga az antik politikai filozófia nagy rendszereire és az államformák tipológiájára fókuszál. A hallgatók elsajátítják a görög polisz-eszmény elméleti alapjait, Platón idealista államtanát és Arisztotelész reálpolitikai megközelítését, különös tekintettel az alkotmányok körforgására és a „vegyes államforma” koncepciójára. A tananyag részletesen tárgyalja a római politikai gondolkodást (Cicerótól a principátus ideológiájáig), a törvényuralom antik értelmezését, valamint a kereszténység megjelenésével bekövetkező politikai-teológiai fordulatot. Az elméleti blokk központi eleme a közélet (vita activa) és a magánszféra elhatárolása, valamint a politikai közösség iránti lojalitás erkölcsi alapjainak vizsgálata.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag az antik államszervezetek intézményi működésének és konkrét politikai folyamatainak elemzésére épül. A hallgatók jártasságot szereznek az athéni közvetlen demokrácia (népgyűlés, tanács, bíróságok) és a római köztársasági berendezkedés (magisztrátusok, senatus, néptribunusi rendszer) összehasonlító elemzésében. A gyakorlati képzés során a hallgatók eredeti forrásszövegeken (pl. Thuküdidész, Plutarkhosz, Polübiosz művei) keresztül vizsgálják a politikai válságok természetét, a demagógia működését, a birodalomépítés politikai kényszereit, valamint a polgárjog és a politikai részvétel gyakorlati korlátait az antikvitásban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Finley, Moses I.: Politika az ókorban. Európa könyvkiadó, 1995. ISBN 963-07-5760-5
Németh György: A polisok világa, Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9191-11-6, 88-120 +237-279.
Grüll Tibor: Az utolsó birodalom. Az imperium Romanum természetrajza. Budapest: Typotex, 2007.ISBN 978-963-9664-38-8
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Liverani, M.: Assyria. The Imperial Mission, Eisenbrauns, Winona Lake/IN, 2017. ISBN 9781575067551, 1-9 + 209-215 + 240-253.
Clauss, M.: Einführung in die Alte Geschichte, Beck, München, 1993. ISBN 3-406-37329-1, 11-149.
Klengel, H.: Hattuschili und Ramses. Hethiter und Aegypter – ihr langer Weg zum Frieden, Zabern, Mainz, 2022. ISBN 3-8053-2917-2, 84-93.
Kőszeghy Miklós: Heródes – egy beteg zseni Freud heverőjén? in: szerk. Kókai-Nagy Viktor: Heródes, Konferenciakötet, SJE RTK, Komárno, 2022. ISBN 978-80-8122-436-2, 77-88.
Havas László: Bevezetés, in: Róma. Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi. I. Antik államelméleti antológia. Szerk. Havas László. Debrecen: KLTE, 1998. 5–57. (AGATHA IV.) ISBN 963-472-297-0
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai alapfogalmak történeti és etimológiai mélyfúrására, felismerve a modern politikai diskurzusok mögött meghúzódó antik sémákat. Fejlődik a hallgatók forráskritikai érzékenysége, absztrakciós készsége és érveléstechnikája, ami szilárd elméleti fundamentumot nyújt a későbbi eszmetörténeti, alkotmányjogi és összehasonlító politológiai tanulmányokhoz.
