Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
„Az igazságról is szükségünk van az igazságra” – írta Alasdair MacIntyre. Kurzusunkon ennek jegyében eredünk az igazság természetének nyomába. Elsősorban a 20-21. századi angolszász filozófiában kidolgozott igazságelméletekkel ismerkedünk meg (korrespondencia-elmélet, koherencia-elmélet, neopragmatizmus, primitivizmus, deflácionizmus) – egyes filozófiatörténeti előzményeket is számba véve (Szent Tamás, pragmatizmus, Alfred Tarski). Kiemelt szerepet kap a relativizmus témája, amelynek tagadása egyes igazságelméletek alapja, míg elfogadása más igazságelméletek konklúziója. A kurzus végén az igazsághoz való helyes viszonyulást is tárgyaljuk: értékesnek kell-e tekinteni az igazságot vagy el lehet-e tőle tekinteni? Milyen szerepe kellene legyen tájékozódásunkban és kommunikációnkban az igazságra törekvésnek?
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az igazságelmélet és a nyelvfilozófia alapfogalmai
Igazsághordozóelmélet, igazságalkotóelmélet
Relativizmus és realizmus
Aquinói Szent Tamás az igazságról és különbségei a mai elméletekhez képest
Alfred Tarski az igazságról, Tarski-értelmezések
Korrespondencia-elmélet
Koherencia-elmélet
Pragmatizmus és neopragmatizmus
Aléthikus primitivizmus és pluralizmus
A deflácionizmus változatai
A deflácionizmus kritikái
Posztigazság és az igazság értéke
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Logikai és nyelvi analízis: Képesség a természetes nyelvi kijelentések mélyszerkezetének feltárására és logikai rekonstrukciójára.
Fogalmi precízió: A nyelvi analízis eszközeinek alkalmazása más filozófiai területek (pl. metafizika, etika) problémáinak tisztázására.
Kritikai szövegértelmezés: Absztrakt nyelvfilozófiai argumentációk követése, formális és informális szemantikai érvek azonosítása.
Interdiszciplináris reflexió: A nyelvészeti, kognitív tudományi és filozófiai eredmények összekapcsolása a jelentés problémája körül.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Grice, H. P.: Jelentés, in Pléh Cs.–Síklaki I.–Terestyéni T. (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés, Budapest: Osiris, 1997, 188–197.
Austin, J. L.: Tetten ért szavak, Budapest: Akadémiai, 1990.
Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom, Budapest: Vince, 2000.
Dennett, D. C.: Az intencionalitás filozófiája, Budapest: Osiris, 1998.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Clarke, A.: A megismerés építőkövei, Budapest: Osiris, 1996.
Nagel, Thomas: What Does it All Mean? A Very Short Introduction to Philosophy. New York: Oxford University Press, 1987.
Honderich, Ted, and Burnyeat, Myles, eds: Philosophy As It Is. Harmondsworth: Penguin, 1979.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A kurzus a nyelvi fordulat eszmetörténeti bemutatásával biztosítja, hogy a hallgató átfogó képet kapjon az analitikus tradícióról. A nyelv, a jelentés és a valóság kapcsolatának vizsgálata révén a hallgató mélyebb ismereteket szerez a filozófia belső összefüggéseiről és a kognitív tudományokhoz fűződő kapcsolatrendszeréről.
b) képesség
A tantárgy a nyelvi analízis kifinomult eszköztárának átadásával fejleszti az analitikus és absztrakt gondolkodást. A hallgató képessé válik a filozófiai problémák precíz megfogalmazására, a fogalmi zavarok felismerésére és kreatív kezelésére, valamint a bonyolult érvek magas szintű írásbeli és szóbeli prezentálására.
c) attitűd
A nyelvhasználat és a jelentés sokféleségének tanulmányozása nyitottá és befogadóvá teszi a hallgatót mások álláspontja iránt. Törekszik a nyelvi kifejezés mögötti mélyebb értelem feltárására, és kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul a különböző kortárs nyelvfilozófiai iskolákhoz.
d) autonómia és felelősség
A nyelvi precizitás igénye önálló és módszertanilag tudatos munkavégzésre sarkall. A hallgató képessé válik önálló kutatások kialakítására a nyelvfilozófia területén, és felelősséget vállal a fogalomhasználatának pontosságáért és következményeiért a szakmai párbeszéd során.
