Tantárgy adatlapja
A történeti nyelvészet
érdeklődésének középpontjában a nyelv mint változó rendszer áll. Mivel a
rendszer változása mindig a nyelvhasználatból indul ki, a történeti
nyelvészet a nyelv belső változásának modellezésén túl a nyelvi változás
társadalmi okait is kutatja. A nyelvfejlődés újgrammatikus, strukturalista és
tanszformációs-generatív modellje a nyelv változásáról alkotott
elképzeléseink története is. A nyelv változásának egy fontos oka a nyelvek
érintkezése, az e hatásra keletkezett változások fő törvényszerűségei is
bemutatásra kerülnek a gyakorlaton. Külön hangsúlyt kap a szociolingvisztikai
megközelítésmód a nyelvváltozásban, mert ennek segítségével a hallgatók
értékelni és értelmezni tudják a mai nyelvi változásokat is, és ezt a
szemléletet közvetíteni tudják az iskolai oktatásban. Az etimológia szerepe,
módszere, a történeti névtannak a nyelvi változás rendszerébe
beépíthető tanulságai is előkerülnek. |
A 2–5 legfontosabb kötelező,
illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Labov, William: A
nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária–Szépe György (szerk.):
Társadalom és nyelv. Gondolat, Budapest, 1975. 255–285. ISBN
963 280 053 2 Theodora Bynon:
Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. ISBN
963 379 306 8 Cser András: A
történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE BTK, Piliscsaba, 2000. ISBN 963 03
6538 3 Hajdú Mihály:
Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN
963 389 418 2 |