Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Nyelvtörténeti szakszeminárium
Tárgy kódja: BBLMN21900
Óraszám: N: 0/0/0, L: 0/10/0
Kreditérték: 5
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Gyakorlati jegy
Felelős kar: BTK
Felelős szervezeti egység: Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Tárgyfelelős oktató: Dr. Németh Dániel
Tárgyleírás:

 

A tantárgy céljának rövid ismertetése:

A szeminárium során megismerkednek a magyar szókincs főbb csoportjaival. A jövevényszavak áttekintéséből kívülről vizsgálja a magyar nyelv történetét, ezen keresztül a nyelv és kultúra kapcsolatát. Részletesen megismerkednek a magyar szóteremtés módszereivel, különösen a jelentésváltozások, szóhasadás és lexikalizáció szerepével. Az etimológián, a szavak eredetét kutató tudományon keresztül számos más, nyelvészeti elemzést segítő szemlélet, módszer használatában szereznek tapasztalatot. Gyakorlati szókincsvizsgálaton keresztül nyer közvetlen tapasztalatot a szóképzés háttérbe szorulásáról, és a nyelvújítás után megerősödő szóösszetételek gyarapodásáról.

Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:

A magyar szókincs szerkezetének megismerése, a belső keletkezésű és jövevényszavak főbb alaki sajátosságainak ismerete.

Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:

A magyar nyelv története során jellemző szóalkotási módok, szavak szóelemekre bontásának ismerete.

A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., Tinta, 1958/2021.

Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Bp., Akadémiai, 1992.

Honti László: A magyar és a nyugati ótörök szókészleti kapcsolatairól. Bp., Tinta, 2017.

Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk.): Az etimológia elmélete és módszere. Bp., Akadémiai, 1976.

A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):

Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Bp., Tinta, 2000.

Grétsy László: A szóhasadás. Bp., Akadémiai, 1962.

Bakró-Nagy Marianne (1978), Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről 1. Nyelvtudományi Közlemények 80: 381–389., Bakró-Nagy Marianne (1980), Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről 2. Nyelvtudományi Közlemények 81: 229–351.

Bakró-Nagy Marianne (1981), Rekonstrukció és jelentésváltozás. Nyelvtudományi Közlemények 82: 29–42.

Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:

Felismeri a magyar szókészlet belső keletkezésű és jövevényszavait a szókészletben. A szóteremtési módok megismerésén keresztül képes a mindenkori magyar nyelv szinkróniájában a nyelvi változatosságot bemutatni. Megismeri a magyar szókincs eredet szerint elkülöníthető rétegeit (BA KKK 7.1.1. a) szakasz). Képes értelmezni, elemekre bontani és elemezni különféle nyelvtörténeti korokban létrejött szóelemeket (7.1.1. b) szakasz). Konkrét nyelvi anyagon tudja vizsgálni a nyelvtörténet és kultúra összefonódását. Elfogadja, hogy a minden nyelvváltozatot jellemzik archaizmusok és neologizmusok (7.1.1. c) szakasz). Képes lesz a magyar nyelv történetének külső lenyomataként jelen lévő jövevényszórétegről írásban és szóban bemutatni, segítve ezzel a hagyományok megőrzését és azokkal való érzelmi azonosulást. A szókincs és a nyelven kívüli világ szoros kapcsolatának köszönhetően tapasztalatait felhasználva képes a diákok érzelmi világát, kommunikációs készségeiket fejleszteni, szókincsüket célzottan, differenciáltan gyarapítani (osztatlan tanári KKK 4.2.1.).

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

magyar BALB-AMA alapképzés (BA/BSc/BProf) Levelező magyar 6 félév BTK
szechenyi-img-alt