Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás a nyilvánosságfogalom bevett értelmezéseinek ismertetésén túl arra vállalkozik, hogy a fogalom egyes értelmezéseiben és használatában már eleve benne lévő megkülönböztetés megragadásával érzékelhetővé tegye a tárgyalt nyilvánosságelméletek egynémely olyan aspektusát, amelyek a nyilvánosságfogalom és annak a társadalmi kommunikációban kialakított konstrukciója között feszülnek. A kurzus a reprezentatív, a polgári, a manipulatív vagy a normatív – nem normatív nyilvánosságelméletek tárgyalásán keresztül részben történeti szempontot érvényesít, részben esettanulmányokban konkretizálja a nyilvánosságelméleti problematikát. Az előadás a kommunikációelmélet, a médiaelmélet és a közéleti kommunikáció vonatkozásrendszerein belül tesz kísérletet a nyilvánosságelméletekben megmutatkozó értelmezési tartalékok kibontására.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a nyilvánosság fogalmának klasszikus és kortárs értelmezéseit a kommunikációelmélet és médiaelmélet keretein belül. Áttekintik a reprezentatív, polgári, manipulatív, normatív és nem normatív nyilvánosságelméletek főbb jellemzőit és történeti kontextusát. Elsajátítják a nyilvánosságfogalom belső megkülönböztetéseit és ezek társadalmi kommunikációs következményeit. Megismerik a nyilvánosság társadalmi konstrukciójának elméleti problémáit és kommunikációs feszültségeit. Áttekintik a nyilvánosságelméletek kapcsolódását a közéleti kommunikációhoz és a médiarendszerek működéséhez. Képet kapnak a nyilvánosságelméletek értelmezési tartalékairól és alkalmazási lehetőségeiről.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak nyilvánosságelméleti szempontok alkalmazására konkrét társadalmi és kommunikációs jelenségek elemzésében.
Esettanulmányokon keresztül gyakorolják a különböző nyilvánosságmodellek azonosítását és összehasonlítását.
Fejlesztik elemző és kritikai gondolkodásukat a nyilvánosság médiabeli és közéleti megjelenéseinek értelmezése során.
Képesek lesznek a nyilvánosság működésével kapcsolatos normatív és nem normatív álláspontok felismerésére.
Gyakorolják az elméleti szövegek értelmezését és önálló következtetések megfogalmazását szóban és írásban.
Fejlődik a hallgatók reflexív gondolkodása a társadalmi kommunikáció nyilvánosságbeli folyamatairól.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HABERMAS , Jürgen, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest, Századvég, Gondolat, 1993. pp. 81–154., 217–332., ISBN 963-8384-02-6
LUHMANN , Niklas, A tömegmédia valósága, Budapest, Gondolat, AKTI, 2008. p. 87–133., ISBN 978-963-693-087-5
NOELLE-NEUMANN , Elisabeth, A hallgatásspirál elmélete, In: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. p. 776–800., ISBN 978-963-9610-93-4
BOURDIEU , Pierre, Előadások a televízióról, Budapest, Osiris, 2001. ISBN 963-379-923-6
PETERS, Bernhard, A nyilvánosság jelentése, In: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. p. 614–632., ISBN 978-963-9610-93-4
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HELLER Mária, RÉNYI Ágnes, A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítése, In: HORÁNYI Özséb (szerk.), Kommunikáció II., Budapest, General Press, 2003. p. 231–253., ISBN 963-945905-4
ANGELUSZ Róbert, Optikai csalódások, Budapest, Pesti Szalon, 1996. p. 9–94., ISBN 963-605-149-6
ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény, Budapest, Gondolat, 2007. pp. 433–450., 633–648., 766–775., 801–838., 887–949., ISBN 978-963-9610-93-4
THOMPSON, John B., Ideology and modern culture. Critical social theory in the era of mass communication, Stanford, Stanford University Press, 1990. ISBN 0-7456-0081-6
METZ, Johann Baptist, Religion und Politik auf dem Boden der Moderne, In: BRIX , Emil, MANTL , Wolfgang (szerk.), Liberalismus, Interpretationen und Perspektiven, Wien, Böhlau, 1996. p. 229–243., ISBN 3-205-98447-1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy elmélyíti a hallgatók kommunikáció- és médiatudományi tudását a társadalmi kommunikáció egyik alapfogalmáról, a nyilvánosságról.
Fejleszti az önálló elemzés és értékelés képességét, különösen komplex társadalmi és mediális folyamatok esetében.
Hozzájárul a kritikai gondolkodás és az eltérő elméleti megközelítések reflexív alkalmazásához.
Erősíti a hallgatók demokratikus értékekhez és a nyilvános diskurzushoz való tudatos viszonyulását.
Támogatja az önálló szakmai álláspont kialakítását és annak felelős képviseletét.
A tantárgy elősegíti a KKK-ban megfogalmazott autonóm, felelős és etikus szakmai szerepvállalás kialakulását.
