Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus Róma és Velence kulturális hatását vizsgálja a XIX. és XX. századi magyar irodalomban és képzőművészetben. Kitér a két ország közötti kulturális kapcsolatrendszer kialakulására és fejlődésére, különös tekintettel a két világháború közötti időszak intenzív olasz-magyar kapcsolataira. Vizsgálja a XIX-XX. század fordulójának magyar novellisztikájában megjelenő Itália-képet, elsősorban Róma és Velence, mint két különböző várostípus megjelenését. Kitér a Nyugat című folyóirat nagy alkotóinak (Ady. Babits, Kosztolányi, Szerb Antal) életművében az itáliai utazások hatására. A képzőművészet területéről az első Itáliában letelepedett magyar művészek (Markó Károly, Ferenczi István), majd a század második felében Itáliában utazgató magyar művésze, Barabás Miklós, Ligeti Antal, művein át Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar és az ún. „Római iskola” (Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Patkó Károly) művészetén át mutatja be a magyar alkotók Itália-élményét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus a magyar–olasz kulturális kapcsolatok egyik legtermékenyebb fejezetét vizsgálja: azt, hogyan hatott Róma és Velence művészeti, történeti és városi környezete a XIX. és XX. századi magyar írók és képzőművészek alkotói látásmódjára. A hallgatók megismerik, miként vált az örök város és a lagúnák városa a magyar kulturális önértelmezés, identitáskeresés és modernizáció egyik kulcsfontosságú referenciapontjává.
A kurzus központi témái közé tartozik:
a magyar utazási irodalom római és velencei toposzainak alakulása (pl. Jókai, Mikszáth, Babits, Kosztolányi, Márai),
a képzőművészeti Itáliaképek változása a historizmustól a modernizmusig (pl. Lotz Károly, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai, Vaszary, Aba-Novák),
Róma és Velence, mint művészeti „laboratóriumok”: a városok ikonográfiája, térélménye és kulturális rétegzettsége,
az itáliai művésztelepek, akadémiák és ösztöndíjak szerepe a magyar művészek szakmai szocializációjában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során hallgató képeséget szerez:
vizuális és irodalmi források összehasonlító elemzésére,
műalkotások és szövegek ikonográfiai, stiláris és kulturális értelmezésére,
strukturált, világos elemzések készítésére,
önálló kutatási kérdések megfogalmazására és megválaszolására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kosztolányi Dezső velencei írásai, Babits, Kosztolányi, Ady Endre Olaszország-témájú versei, publicisztikai írásai
Egy éj Velencében. Magyar írók velencei írásai, Budapest, Noran, 2001.
Csók a Palatinuson. Magyar írók római novellái, Budapest, Noran, 2001.
Szerb Antal: Utas és holdvilág – bármely kiadás
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A kurzus során tárgyal képzőművészek életművét bemutató monográfiák, kiállítási katalógusok (Gulácsy 2024, Dolce Vita 2026, Szépművészeti Múzeum; Róma-Budapest 2024 Virágh Judit Galéria)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Szakmai kompetenciák (tudás és megértés)
A hallgatók:
elsajátítják az itáliai művészettörténethez és irodalmi recepcióhoz kapcsolódó szakszókincset,
megértik a XIX–XX. századi magyar művészet és irodalom Itália-képének történeti és esztétikai összefüggéseit,
képesek lesznek a vizuális és irodalmi források összehasonlító elemzésére,
felismerik az itáliai kulturális terek szerepét a magyar modernizációs folyamatokban.
A kurzus fejleszti:
a kritikai elemzés képességét: a hallgatók önállóan értelmezik a római és velencei élmény művészeti és irodalmi reprezentációit,
az összefüggések feltárását a városkép, identitás és alkotói önreflexió között,
a komplex kulturális jelenségek értelmezését, különös tekintettel a magyar–olasz kapcsolatok történeti rétegzettségére.
