A kurzus a „Műértelmezések a 19-20-21. századi orosz irodalomból II.” című BA kurzus 20. századra vonatkozó anyagára épít. Ez azt jelenti, hogy ezen az előadáson már nem egyes művek állnak a fókuszban, hanem elsősorban összefüggések (esztétikai, kultúr- és társadalomtörténeti egybehangzások), mű- és jelenségcsoportok. Az előadás célja egy átfogó kép felvázolása. A kurzus első fele olyan domináns, a korszak lírájában, drámájában és epikájában megfogható és leírható poétikai jelenségeket, összefüggéseket kíván felmutatni, amelyek kezdeményezőek, egyediek, ugyanakkor erősen kötődnek a korszak kultúrtörténeti törekvéseihez és valamilyen módon összekapcsolhatóak a korszak radikális társadalomtörténeti változásaival. Az Ezüstkor lírája a szimbolista, az akmeista, majd az avantgárd költészet (Blok, Cvetajeva, Ahmatova, Mandelstam, Majakovszkij) egyfelől a korabeli képzőművészeti irányzatok, másfelől az irodalmi folyóirat és almanach fenoménjének kontextusában értelmeződik, az ideologikus és a „tiszta, költői” nyelvhasználat poétikai kérdései összekapcsolódnak a propaganda és ideológiai célokra használható költészet problémakörével. Az epika tárgyalásának csomópontjai: 1. a szkáz mint a 19. századból örökölt, ugyanakkor itt és ekkor radikálisan megújított irodalmi eljárásként, amely együtt tárgyalódik a korszakban tömegesen megjelenő új (paraszt/munkás) olvasó jelenségével, a szovjet kisemberrel mint hőssel és a szovjet újbeszél fenoménjával (Babel, Harmsz, Zoscsenko, Platonov). 2. a Bulgakov-regények, 3. az intellektuális próza (Nabokov). A dráma az összművészeti törekvések kontextusában tárgyalódik (Bulgakov, Gorkij). A kurzus második fele a kora sztálini időszak és az 1990 közötti szovjet-orosz irodalomból kíván ízelítőt adni. A Bezárva lenni: konkrét és imaginárius terek az orosz/szovjet prózában alcímmel olyan szövegeket mutat meg a hallgatóknak, amelyek a szovjet történelem egyik hivatalosan elhallgatott, de köztudott jelenségét, a munka- illetve büntetőtábort teszik meg a szövegszerveződés egyik központi metaforájává. Ezekben a művekben a zóna, a láger, a börtön végsősoron pedig maga a Szovjetunió egésze mint elhagyhatatlan, lezárt geográfiai tér jelenik meg, amely állandóan és szüntelenül ütköztetődik az egyéni gondolkodás és a belső szabadság nyitott, lezárhatatlan, korlátozhatatlan létmódjával. Így az orosz/szovjet történelem, a „nagy narratíva”, amely ezekben a szövegekben a hatalom által kialakított zárt, bevehetetlen monstrumként, térként képződik meg, mégis kinyílik, azaz szilánkokra hullik a személyes történetek, az éntörténetek sokaságai által. A kurzus az alábbi szövegekből válogat: Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, Varlaam Salamov: Kolima, Jevgenyija Ginzburg: Krutoj marsrut, Vaszilij Grosszman: Élet és sors, Vlagyimov: Hűséges Ruszlán, Jevroszinyija Kersznovszkaja: Mennyit ér az élet?, a Sztrugackij-fivérek prózája, Andrej Szinyavszkij: Séták Puskinnal, Cipkin: Utazás Baden-Badenbe, Dovlatov: Puskinland, A bőrönd.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

−    Hetényi Zsuzsa: „Miről is szólnak azok a könyvek?” Értelmezési kulcsok az irodalomelemzéshez a 20. századi orosz próza szövegmintáin 1–2., Budapest, ELTE BTK, 2020. https://www.eltereader.hu/media/2020/02/HETENYI_Mirol_is_szolnak_WEB.pdf

−    Hetényi Zsuzsa: Nabokov regényösvényein. Budapest, Kalligram, 2015. ISBN 9786155454776

−    ?.?.????????? (???.) ??????? ?????????? ?????? ????? (1890-?? – ?????? 1920-?? ?????) ????? I-II. ?????, ???? ???, ????????, 2001. ISBN 5920800631

−    ?. ??????-????: ??????? ?????????. ??????? ??????????? ???????. ?????????????? ????????? ?????? ????. ??????????? ?????????. ????-?????????, ?????????????? ??????, 2003. ISBN 573310256X

−    Szilárd Léna: Andrej Bélij és az orosz szimbolista regény poétikája. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2011.  ISBN 963937315X

Ajánlott irodalom:

−    Goretity József: Töredékesség és teljességigény. Huszadik századi  Huszadik századi orosz prózai művek értelmezése. Budapest, Palatimus, 2005. ISBN 0219004592491

−    V Gilbert Edit: A Tanítvány, a Krónikás és az Áruló, Pro Pannonia Kiadó, 2001. ISBN 9789639079786.

−    Szőke Katalin: Álommúzeum. Írások a XX. századi orosz irodalomról. Budapest, Gondolat, 2003. ISBN 9639450308

−    Tompa Andrea (szerk.): A teatralitás dicsérete. Orosz színházelméletek a XX. század elején. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006. ISBN 9639000248

−    Hetényi Zsuzsa (szerk.): Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. ISBN 9631924203

−    ??????? ?????????: ?????????? ? ??????? ??????? ?????????? XX ????. ?? fin de siecle ?? ?????????????. ??? 2 ISBN 9785444815205

−    ????????, ?. ?.: ??????? ?????????. ??? 1-2. ??????, ????? ???????????? ?????????, 2020. ISBN 9785444811504

−    ?????????, ?.?., ?????????? ?.?: ??????????? ??????? ?????????? 1950-1990-? ????. ??? 1-2. ??????, Academia, 2006. ISBN 5769526629

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

−    A hallgató összefüggéseiben is átlátja a szlavisztika elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

−    A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

−    A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

−    Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

−    Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.

−    Megismeri az elemzett műveket, szövegeket, a korszakra jellemző irodalmi diskurzusformákat.

−    Ismereteket szerez az orosz irodalmi szövegek befogadásának történetéről és a műértelmezés szakmailag elfogadott fontosabb módozatairól.

−    Megismerkedik az orosz irodalomtudomány jellemző kutatási kérdésével, elemzési és értelmezési módszerével.

−    Elsajátítja az orosz irodalomtudomány fontosabb szakkifejezéseit.

b) képességei

−    A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

−    A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

−    Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

−    Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

−    Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

−    Képes a korszakra jellemző irodalmi szövegek és kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére.

−    Képes megválasztani a korszak irodalmi problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

−    Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

−    A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

−    Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

−    Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

−    A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

d) autonómiája és felelőssége

−    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

−    Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

−    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

−    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

−    Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.