Tantárgy adatlapja
A kurzus megismerteti a hallgatókat a mai orosz nyelv különböző stílusaival, illetve stílusárnyalataival, valamint az ezekre jellemző fontosabb stíluseszközökkel. A szókészlettan keretei között a hallgatók megismerkednek a lexikológia tárgyával és résztudományaival, majd a mai orosz nyelv szókészletének tagolódásával. kiemelt figyelmet kap a frazeológiai egységek tanulmányozása. A tárgy lexikográfiai részében a hallgatók betekintést nyernek az orosz szótárírás történetébe és problémáiba, valamint megismerkednek a legfontosabb egy- és kétnyelvű filológiai szótártípusokkal. Tematika: 1) A stilisztika fogalma. Az orosz irodalmi nyelv és funkcionális változatai 2) A mai orosz nyelv jellemző stíluseszközei. A nyelvi eszközök stilisztikai jellemzése 3) A szóalkotás és a nyelvtani stilisztika 4) Lexikai stilisztika 5) A lexikológia fogalma és résztudományai. A szókészlettan tárgya 6) A mai orosz nyelv szókészletének tagolódása. A tájszók. A szavak társadalmi rétegek szerinti megoszlása 7) A frazeológia fogalma. A frazémák típusai 8) A frazeológia mint nyelvészeti tárgy. A frazeologizmusok osztályozásának problémái, strukturális és szemantikai sajátosságai, grammatikai elemzése. A frazeológiai szinonímia kérdései 9) A jelentéstan fogalma és tárgya. A szó jelentéstartalma. A hangalak és a jelentés viszonya 10. A valóság és a jelentés viszonya. A szó lexikai jelentése: jeltárgyakra utaló jelentéselem, fogalmi jelentéselem, szemantikai háromszög 11. A szó grammatikai jelentése. A szó derivatív jelentése 12) A jelentéselemek (szémák). Jelentéstípusok a valósággal való viszony alapján: alapjelentés, átvitt értelmű jelentés (metafora, metonímia, szinekdoché) 13) A lexikográfia fogalma és tárgya. Az orosz szótárírás története és problémái. 14) A mai orosz nyelv legfontosabb egy és kétnyelvű szótártípusai.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Tatár Béla: Az orosz frazeológia problémái. Budapest, ELTE BTK Orosz Filológiai Tanszék, 1975.
Kozyrev, V. A. – Chernyak, V. D.: Lexicography of the Russian Language. The Present Century and the Past Century. Saint Petersburg 2015. ISBN 9785806421297
Beloshapkova, V. A. (ed.): Modern Russian Language. Moscow, 1989. ISBN 50001911
Pete István: Lexicology of the Russian Language for Hungarian Students of Russian. Budapest, 1989.
Golub, I. B.: Stylistics of the Russian Language. Higher Education. Moscow, Iris Press, 2010. ISBN 9785811239726
Ajánlott irodalom:
Golub, I. B., Starodubets, S. N.: Stylistics of the Russian Language and Speech Culture. Textbook for Academic Bachelor's Degree. Moscow, Yurat, 2018. ISBN 9785534006148
Golub, I. B.: Exercises in Russian Language Stylistics. Moscow, Moscow State University of Printing Arts, 2001. ISBN 5783603597
Tatar Bela: Russian Lexicography. Monolingual Philological Dictionaries. Budapest, Tankönyvkiadó, 1985. ISBN 9631781070
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Átfogóan ismeri a szláv nyelvekre jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.
A tantárgyat elvégzett hallgató átfogó tudással rendelkezik a mai orosz nyelv stilisztikájáról, szókészlettanáról, frazeológiájáról, jelentéstanáról és lexikográfiájáról, valamint tisztában van a fenti szakterületek terminológiájával.
Ismeri az ezen szakterületeken belüli legfontosabb irányzatokat és vizsgálati módszereket;
b) képességei
Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
A kurzust elvégzett hallgató képes eligazodni a mai orosz nyelv stilisztikájában, szókészlettanában, frazeológiájában, jelentéstanában és lexikográfiájában, valamint helyesen tudja használni a fenti szakterületek terminológiáját.
A megszerzett elméleti tudását a „Nyelv- és stílusgyakorlat 1-4.” nevű tárgy gyakorlati tudásával ötvözve sikeresen tud autentikus benyomást keltő, különböző stílusú szövegeket létrehozni orosz nyelven, illetve magas szintű orosz nyelvű kommunikáció folytatására válik képessé.
El tud igazodni a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokban, keresőprogramjaiban, katalógusaiban, adattáraiban és bibliográfiáiban.
c) attitűdje
Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
A tantárgyat elvégzett hallgató fogékonyabbá válik a lexikológiai jellegű problémák meglátására, illetve tudományos megoldására.
d) autonómiája és felelőssége
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
A tárgy felkészíti a hallgatót az önálló és felelősségteljes lexikológiai jellegű kutatómunkára.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
