Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A modern Irán bemutatása az iszlám forradalomtól napjainkig.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus célja bevezetés a síita iszlám országok legfontosabbika, Iránnak modern történetébe, politikájába és kultúrájába. Ha az írott és az elektronikus sajtó híreit áttekintjük, szinte nap mint nap találkozhatunk valamilyen Iránnal kapcsolatos - többnyire negatív – tudósítással. A közép-keleti országról szóló politikai, gazdasági vagy biztonságpolitikai hírekről van szó, így érdemes áttekinteni, némileg „mélyebbre fúrni” e rendkívül gazdag múltú és kultúrájú ősi ország jelenkori politikai helyzetében. A kurzus során bemutatjuk Irán 19-20. századi történelmét, a Pahlavi dinasztia szerepét Irán 20. századi történelmében, az iszlám forradalom kiváltó okait, az Iráni Iszlám Köztársaság kialakulását és1979 óta tartó történetét. Eredeti források alapján részletesen elemezzük az Iszlám Köztársaságpolitikai berendezkedését, vallási, etnikai, kisebbségi politikáját, a „velájat-i fakíh” elvének Khomeiní ajatollah–féle értelmezését, bemutatjuk a jelenlegi iráni elit különböző kulcsfiguráit Rafszandzsánitól Khátamín át Ahmadinezsádig Róhaniig, Raíiszig és Pezeskiánig.
Választ keresünk az ország jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági helyzetének kialakulására, a gazdasági és politikai izolációra, stratégiai magányosságra és Irán nemzetközi diplomáciai térben elfoglalt pozíciójára. Biztonságpolitikai szempontból megvizsgáljuk az iráni hadsereg fejlődésének stációit és jelenlegipotenciálját, egy esetleges külföldi agresszió esetén alkalmazandó lehetőségeit és taktikáját. Fontos szerepet kap az olaj és a földgáz szerepének bemutatása is mint az Iszlám Köztársaság talán legnagyobb ütőkártyája. Külön szerepet kap a Forradalmi Gárda szerepének elemzése. Kulcskérdés az iráni atomprogram is, mely szintén elemzésre kerül a félév során, annak politikai. ideológiai, technológiai és katonapolitikai vonzataival.
Fontos szerepet kap az órán az iráni társadalom 1979 előtti és utáni helyzetének bemutatása, különös tekintettel a társadalmi mobilitásra, a nők helyzetének változására, a vallási és etnikai kisebbségek kérdéseire.
Mindezeken túl kitekintünk az Iránon kívüli síita világra és Irán külpolitikai ambícióira a síita világban és azon túl is. Különösen fontos lesz Irán, az USA és Izrael kapcsolatainak megvizsgálása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ELTE Gépeskönyv, Keleti történeti kronológia, http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Keleti.torteneti.kronologia/index.asp.html
Hillenbrand, C. Az iszlám, új történeti bevezetés, Budapest 2016. (síita fejezet)
N. Rózsa E. Evolúció és revúlóció az iráni iszlám köztársaság politikájában, N. Rózsa E. (szerk.) Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában, Budapest 2005. 111-145.
Nyitrai I. Irán története a muszlim hódítástól napjainkig, Jeremiás É. M. Iráni föld –perzsa kultúra, Piliscsaba 2007. 185-263.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Mahmoud Pargoo: Secularization of Islam in Post-Revolutionary Iran. New York: Routledge, 2021.
Przemyslaw Osiewicz (ed.): Foreign Policy of the Islamic Republic of Iran Between Ideology and Pragmatism. New York: Routledge, 2021.
Schweizer, Gerhard: Iran verstehen. Geschichte, Gesellschaft, Religion. Stuttgart. Klett-Clotta, 2017.
Sárközy M. Ismaili Tradition in Iran, in: David, Ludden (szerk.) Oxford Research Encyclopedia of Asian History, Oxford,: Oxford University Press (2021) Paper: oldalszám nélküli online megjelenés , 40 p.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Ismeri Irán modern történelmét, társadalmi berendezkedését, sajátos államformáját (elnöki rendszerű teokratikus köztársaság) gazdasági szerkezetét, a vallásnak a társadalomban betöltött szerepét, illetőleg az ország jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai problémáit és kihívásait.
