Tantárgy adatlapja
A pártok a demokratikus politikai rendszerek működésének alapintézményei, de társadalmi és történelmi beágyazottságuk folytán az egyes politikai rendszerek közötti különbségek megértésében is döntő jelentőségük van. A szeminárium ezért kettős célt követ: egyrészt a párt, mint intézmény politikaelméleti vizsgálatának alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, másrészt nemzetközi összehasonlításban tárgyalja az egyes országok pártrendszereit (külön vizsgáljuk a nyugat-európai és a kelet-közép-európai pártrendszereket).
A szemeszter során foglalkozunk a pártok meghatározásával, funkcióival, történelmi kialakulásukkal, jellezetességeikkel. A politikai pártokkal összefüggésben megvizsgáljuk a politikai és választási rendszereket, valamint külön figyelmet szentelünk a választói magatartásnak. A jobb és baloldal, a pártok ideológiája a politikai kultúrával összefüggésben kerül tárgyalásra.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ENYEDI Zsolt, KÖRÖSÉNYI András, Pártok és pártrendszerek, Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-637-1
Politikatudományi Szemle, Századvég, Kommentár folyóiratokban megjelent tanulmányok
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tisztában van a társadalomtudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
Ismeri a nemzetközi kapcsolattartás formáit, eszközeit és technikáit.
b) képess
égei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
c) attitűdje
Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
Igénye van az európai nemzeti kultúrák befogadására és az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
Törekszik politológiai, jogi, társadalomtudományi, nemzetközi gazdasági, történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
A szakterületén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
