Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a modern európai politikai ideológiák és a XX.-XXI. században szerveződő politikai pártok típusaival, általános jellemzőivel, sajátosságaival ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus további célja a politikai pártok fogalmának és a modern demokráciákban játszott szerepének bemutatása. A hallgatók megismerkednek a politikai pártok kialakulásával, a pártszervezetek fejlődésével és jellemzőivel, a pártrendszerek elemzésével és tipizálásával is. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók számára rendszerezett keretet nyújtson a modern képviseleti demokráciák motorjainak, a pártoknak és az őket mozgató eszmerendszereknek a megértéséhez. A tantárgy a komparatív politika módszertanára építve vizsgálja, hogy a különböző történelmi, társadalmi és intézményi környezetek miként hívnak életre eltérő pártstruktúrákat és ideológiai törésvonalakat. A hallgatók elsajátítják a pártrendszerek tipológiáit, a pártok belső dinamikáját, valamint a klasszikus és modern ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, populizmus, zöld politika) nemzetközi variációit, képessé válva a globális politikai trendek és a lokális sajátosságok közötti összefüggések felismerésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a pártrendszerek kialakulásának klasszikus szociológiai és intézményi elméleteire fókuszál. A hallgatók megismerik a Lipset–Rokkan-féle törésvonal-elméletet, a választási rendszerek pártokra gyakorolt hatását (Duverger-törvények), valamint a pártok fejlődési modelljeit az elitpártoktól a gyűjtőpártokon át a kartellpártokig. Az elméleti keret részét képezi az ideológiák rendszerezett elemzése, különös tekintettel a bal-jobb skála átalakulására, a posztmaterialista értékek megjelenésére, valamint a globalizáció és a szuverenitás mentén létrejövő új politikai hasadékokra. A hallgatók elsajátítják a kormányalakítási koalícióelméletek alapjait és a pártrendszerek stabilitását vagy fragmentációját mérő indexeket.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag konkrét országpéldák és régiók (pl. angolszász kétpártrendszerek, kontinentális többpártrendszerek, skandináv modellek, közép-európai átmeneti rendszerek) összehasonlító elemzésére épül. A hallgatók jártasságot szereznek a pártprogramok és választási manifesztumok összehasonlító elemzésében (Manifesto Project módszertan), vizsgálják a pártfinanszírozási rendszerek nemzetközi gyakorlatait, valamint a pártok digitális térben zajló mozgósítási stratégiáit. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül elemzik a populista és radikális pártok európai térnyerését, a hagyományos pártcsaládok erózióját, valamint az Európai Parlamenten belüli pártfrakciók működését és ideológiai kohézióját.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Sartori, Giovanni: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-408-3
Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer európai összehasonlításban. Budapest, Osiris Kiadó, 2006. ISBN 963-389-813-5
BAYER József, A politikatudomány alapjai, Budapest, Napvilág, 1999. ISBN 963-9082-92-9
GALLAI Sándor, TÖRÖK Gábor (szerk.), Politika és politikatudomány, Budapest, Aula, 2003. ISBN 963-9478-47-4
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Beyme, von Klaus: Political Parties in Western Democracies. Aldershot, Gower. 1985. ISBN 0566005700
Broughton, David – Donovan, Mark (eds.): Changing Party Systems in Western Europe. London – New York, 1999. Pinter. ISBN 1855673274
De Winter, Lieven – Türsan, Huri (eds.): Regionalist Parties in Western Europe. London – New York, 1998. Routledge. ISBN 9780415164375
Mair, Peter: Ruling the Void: The Hollowing of Western Democracy. London, Verso, 2013. ISBN 978-1-84467-324-7
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képesek lesznek komplex politikai rendszerek gyors és szakszerű diagnózisára, a politikai szereplők ideológiai elhelyezésére és stratégiai lépéseik előrejelzésére. Fejlődik a hallgatók szintetizáló képessége, amely alkalmassá teszi őket politikai elemzői, tanácsadói vagy külügyi szakértői feladatok ellátására, ahol elvárás a külföldi belpolitikai folyamatok pontos értelmezése és összehasonlítása a hazai kontextussal.
