Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bemutassa az apostoli kor lezárultától a kora középkorig tartó időszak legfontosabb gondolkodóit, alapfogalmait, valamint azokat a korabeli iskolákat, melyek meghatározták a korai kereszténység arculatát. A kurzus rámutat, milyen fontos szerepet játszott a filozófia a keresztény tanítás artikulálásában, fókuszba állítja teológia és filozófia, hit és ész összetett kapcsolatát. Az előadások alkalmat adnak a gnoszticizmus jelenségének vizsgálatára, annak bemutatására, miként vert gyökeret a görög filozófiai tradíció az alexandriai és az antiokhiai iskolában, s miként befolyásolta a középső és az újplatonizmus az ókor keresztény teológiáját.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A keresztény gondolkodás hajnala: Az apostoli atyák és az apologéták (pl. Iusztinosz mártír) fellépése; a keresztény hit racionális védelme a pogány vádakkal szemben.
Gnoszticizmus és válaszkísérletek: A gnosztikus dualizmus világképe és az erre adott egyházi reflexió (Ireneus).
Filozófiai iskolák a kereszténységben: Az alexandriai iskola (Kelemen, Órigenész) allegorikus írásértelmezése és az antiokhiai iskola történeti-grammatikai megközelítése.
Hit és ész szintézise: A görög filozófiai tradíció (főként a középső és újplatonizmus) beépülése a teológiai terminológiába; Isten, a Logosz és a lélek fogalmának átalakulása.
Szent Ágoston rendszere: Az akaratszabadság, az idő, az emlékezet és az üdvtörténet filozófiai megalapozása, amely a középkor és az újkor meghatározó alapvetése lett.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Teológiai terminológia elemzése: Képesség a klasszikus görög fogalmak keresztény kontextusban történő használatának és jelentésmódosulásának (pl. hypostasis, ousia) követésére.
Hermeneutikai módszerek: Jártasztág az allegorikus és a szó szerinti szövegértelmezési technikák alkalmazásában és megkülönböztetésében.
Forráskritika: Képesség a patrisztikus kor sűrű szövegeinek (pl. Vallomások, De principiis) önálló feldolgozására és filozófiai tartalmuk extrakciójára.
Összehasonlító elemzés: Az újplatonikus (pl. Plótinosz) és a keresztény (pl. Ágoston) tanítások közötti hasonlóságok és radikális különbségek azonosítása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Somos R.: Alexandriai teológia, Budapest, Kairosz, 2001.
Stead, Ch.: Filozófia a keresztény ókorban, Budapest, Osiris, 2002.
Vanyó L.: Az ókeresztény egyház irodalma I-II. Budapest, Jel, 2013.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Vanyó L.: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere. Budapest, Jel, 2002.
Filoramo, G.: A gnoszticizmus története. Budapest, Paulus Hungarus, 2000.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a teológia és a filozófia határterületeinek bemutatásával közvetlenül mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez az európai eszmetörténet azon kulcsfontosságú korszakában, amelyben a görög bölcselet és a keresztény kinyilatkoztatás találkozott. Megismeri az elméleti problémafelvetés azon alapvető változatait (pl. a rossz eredete, a szabadság mibenléte), amelyek ma is meghatározzák a nyugati gondolkodást.
b) képesség
A hit és az ész kapcsolatának vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult metafizikai rendszerek (pl. az órigenészi kozmológia) élőszóban vagy prezentáció formájában történő szakszerű kifejtésére. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit, különösen a vallási és bölcseleti nyelv összefonódásának elemzése révén.
c) attitűd
A különböző ókori keresztény iskolák (Alexandria vs. Antiokhia) és irányzatok tanulmányozása szellemi nyitottságra és párbeszédre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a hit és a ráció közötti feszültséget, és felismerje a kulturális sokszínűség történeti jelentőségét a keresztény arculat formálódásában. Ez a szemléletmód erősíti a módszeres tudásgyarapítás iránti igényt.
d) autonómia és felelősség
A patrisztikus kor nagy egyéniségeinek (pl. Ágoston, Atanáz) megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a vallási és filozófiai meggyőződések tudatos artikulációja felelősségvállalást igényel az igazságkeresés során. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt az emberi méltóság és a transzcendencia szellemi követelményeinek tiszteletben tartásával realizálódik.