Tantárgy adatlapja
A gyakorlat célja: A hallgató pedagógiai tapasztalatszerzési lehetőségeinek megteremtése az egyetem különböző partner intézményeiben. A jelölt szerezzen ismereteket és saját élményeket a különböző tanórai és tanórán kívüli szituációkban, ismerje meg az adott intézményben folyó pedagógiai munkát.
A hallgató a gyakorlatot a szorgalmi időszak alatt, az egyetemi gyakorlatvezető oktató és a köznevelési intézmények által kijelölt pedagógus támogatásával végzi el. A gyakorlat során a hallgató megismerkedik az óvoda, iskola világával, és különböző óvodai, iskolai, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket figyel meg. A látogatásokat a köznevelési intézmények által kijelölt pedagógusok/gyógypedagógusok és az egyetemi gyakorlatért felelős oktató közösen készítik elő. A hallgatót a látogatásokra az egyetemi oktató készíti fel, a tapasztalatokat és a hozzájuk kapcsolódó elméletet a látogatást követően a gyakorlati intézményben (egyéb intézményben) az egyetemi oktató és a gyógypedagógus segítségével dolgozzák föl. A gyakorlat során a hallgató óráit a foglalkozásokon töltött idő, valamint a tapasztalatok feldolgozása, a reflexió tölti ki. A hallgató feladata, hogy a gyakorlat során az intézmények légkörével, az ott zajló munkával, a gyermekek, tanulók, kliensek oktatásában, nevelésében, fejlesztésében résztvevőkkel szakmai irányítás mellett ismerkedjen meg, rendszerezze korábbi tapasztalatait, és egészítse ki azokat. Szerezzen tapasztalatokat a pedagógusok együttműködéséről, a szülőkkel történő partnerségről.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola. http://www.ppek.hu/konyvek/Katolikus_Neveles_Kongregacioja_A_katolikus_iskola_1.pdf
Häcker, Thomas: Reflexive Professionalisierung. Anmerkungen zu dem ambitionierten Anspruch, die Reflexionskompetenz angehender Lehrkräfte umfassend zu fördern. In: Degeling Maria– Franken, Nadine –Freund, Stefan –Greiten, Silvia –Neuhaus, Daniela –Schellenbach-Zell, Judith [Hrsg.]: Herausforderung Kohärenz: Praxisphasen in der universitären Lehrerbildung. Bildungswissenschaftliche und fachdidaktische Perspektiven. Bad Heilbrunn, Verlag Julius Klinkhardt, 2019. 81–96. ISBN 9783781557451
https://nbn-resolving.org/urn:nbn:de:0111-pedocs-172675
Hunya Márta (2014): Reflektív pedagógus - reflektív gyakorlat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
http://www.ofi.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat
A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
https://njt.hu/jogszabaly/2020-5-20-22
Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Géniusz könyvek. ISBN nélkül
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri gyógypedagógus-szerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógusszemélyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető gyógypedagógusi kommunikáció szempontjait.
Biztos tudása van a 0–7 éves korú gyermekek eltérő fejlődésmenetének felismeréséről, a beavatkozás lehetőségeiről.
Tudja, ismeri a pszichés fejlődési zavart mutató gyermekek (kiemelten az óvodás- és iskoláskorúak) pszichopedagógiai, gyógypedagógiai terápiás megsegítésének lehetőségeit, módszereit, technikáit.
Tisztában van a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok fejlesztésének, segítésének lehetőségeivel.
b) képessége
Képes a gyógypedagógiai diagnosztika digitális eszközrendszerének megismerésére.
A gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözi az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz is.
A fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végez a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltatórendszerekben.
Képes saját pedagógiai tevékenysége hatását felmérni, és kritikusan elemezni, pedagógiai tapasztalatait és nézeteit reflektív módon értelmezni, értékelni, majd ezek alapján a szükséges önkorrekciót végrehajtani.
Alapvető kutatásmódszertani ismereteit az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazza, felismeri, hogy az adott fogyatékossági csoportnak és kutatási témának megfelelően milyen kutatási módszert célszerű alkalmazni. Lehetőség szerint inkluzív kutatásmódszertani eljárásokra törekszik.
Tudományos igényű szakszövegeket a saját szakterületén legalább egy idegen nyelven is önállóan olvas, a fogyatékosságügy és gyógypedagógia alapvető szakirodalmait megérti, szakszerűen reflektál rájuk, és képes azokat használni egy tudományos dolgozat megírásához a megfelelő hivatkozásokkal.
Felismeri egy módszer tudományos megalapozottságának meglétét vagy hiányát.
Munkáját a bio-pszicho-szociális szempontú gondoskodás mentén végzi el a gyermekek, fiatalok támogató nevelésével, fejlesztési foglalkoztatásával, krízisintervenciós, habilitációs, rehabilitációs célú gondozásával, az eredményes (re) szocializáció elősegítése és a gyermeki, tanulói képességek optimumának elérése érdekében.
Tevékenységében a bizonyítékokon alapuló ellátási formák nyilvánulnak meg, melyeket a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi alap- és szakellátásban, a büntetés-végrehajtásban és egészségügyi intézményrendszerben alkalmazhat, és melyek az érintett népességcsoportokra, valamint családjaik sokrétű szupportív pszichopedagógiai ellátására irányulnak.
Gyógypedagógiai ellátásban részesíti azon kiemelt figyelmet igénylő személyek csoportját, akik különleges bánásmódot igényelnek, azon belül sajátos nevelési igényűek, egyéb pszichés fejlődési, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdenek.
Képes a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítésére.
Együttműködik a beilleszkedési, tanulási, érzelmi és viselkedészavart mutató személy közvetlen környezetével és az őt ellátó szakmai közösség tagjaival.
Együttműködik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartást mutató, a veszélyeztetett, a bántalmazott és neglektizált gyermekek közvetlen környezetével és az ellátást biztosító egyéb szakmai teammel.
Felismeri az iskolai bántalmazás jelenségét, a beavatkozás lehetőségeit.
Szakmai irányítás mellett a pszichopedagógiával, a pszichopedagógiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.
c) attitűdje
A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket összefüggéseiben látja, ezeken keresztül reflektál a jelen problémáira, ezekről megalapozott szakmai véleményt formál, és kulturált vitát folytat.
A „Semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében támogatja és elősegíti a fogyatékos emberek minél aktívabb részvételét és önrendelkezésük megvalósulását az őket érintő folyamatokban.
Munkája során alkalmazza az emberi jogi megközelítést, jogszabályi ismereteinek – az adott kontextusban történő – aktivizálásával.
d) autonómiája és felelőssége
Tudományosan és módszertanilag megalapozott fogyatékosságügyi és gyógypedagógiai nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.
Tudatosan képviseli a gyógypedagógia és határtudományai, társtudományai módszertani kultúráját.
Felelősséget vállal a fogyatékos személy felelősségérzetének, önállóságának, autonómiájának kialakításáért.
A partnerekkel előítéletmentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
Munkáját teamben végezi, szakmai műhelyekben aktívan vesz részt.
Krízis- és válsághelyzet esetén hatékony tanácsot ad, segítséget nyújt vagy kér.
Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának folyamatos alakításáért és azért a szűkebb és tágabb közösségért, ahol tevékenységét kifejti.
