Tantárgy adatlapja
A kurzus célja az ún. „pogány” vallási élet és fenomenológia valamint a keresztény vallás mélyebb megismerése és ezek több szempontú összehasonlítása. A Kr.u. 3. század végétől a tetrarchia-kori krízishelyzet után fokozatosan átalakul a birodalom vallási élete, ami a régészetileg vizsgálható jelenségekben és leletekben eredményesen nyomon követhető. A cél a hallgatókkal megismertetni a pogány vallási élet elméleti alapjait valamint a régészetileg kutatható emlékeit, a kultuszhelyeket, a pogány istenek felismerésének tárgyi jellemzőit, az államvallást (a császárkultuszt), szervezetét és emlékeit, valamint a népi vallásosságnak a keresztény korban is fennmaradó tárgyi emlékeit, a keresztényüldözéseket Pannoniában, amelynek főleg a tartomány déli részén maradtak írott nyomai, és a tartomány keresztény leletanyagának a jellemző csoportjait. Részletesebben megvizsgáljuk a keresztény és „pogány” vallások egymásra hatását, az egyetemes antik civilizáció, életmód nyomokban fennmaradt elemeit a keresztény vallásban.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Rüpke, J (ed.): A Companion to Roman Religion. Blackwell, Oxford, 2007. ISBN 978-1-4051-2943-5.
Nagy, L.: Pannoniai városok, mártírok, ereklyék. Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2012. (pp. 23–55, 72–107) ISBN 978 963 89482 1 2
Nagy T: A pannoniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. Dissertationes Pannonici, Budapest, 1938. (nincs ISBN).
Jones, Ch: Between Pagan and Christian. Cambridge, 2014. ISBN 9780674725201
Ajánlott irodalom:
Perkins, J: Roman Imperial Identities in the Early Christian Era. London and New York. ISBN 0415397448.
Szabó Á.: Pannoniciani augures. A szervezett vallá
;si élet principátuskori vezetői. Specimina Nova, Pécs 2006. ISSN 1788-0890
Tóth I: Pannoniai vallástörténet. Pécs-Budapest, 2015. ISBN 978-963-236-299-1
Hahn I. (szerk.): Róma istenei. Európa Antológia, Budapest, 1976. ISBN 963 280 156 3
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Általános tájékozottság néhány más tudományterület szakmai problémáiról.
Tájékozottság legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, azok legfontosabb problémaköreinek ismerete.
b) képességei
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.
A szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzése, feldolgozása.
Információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatása, átgondolása.
A régészeti kutatás során felmerülő problémák értelmezésére megoldási javaslatok tétele, a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazása.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Felhasználja szakterületi tudás&aacut
e;t a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
