Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A politikai és a morális szféra kapcsolatának elemzése klasszikus szövegeken keresztül. Ha az ember lényegileg közösségi lény, mennyiben tartható egy olyan álláspont, miszerint az morál csupán a privát életre vonatkozik. Mennyiben legitimálható egy politikai gyakorlat a moralitástól függetlenül, vagy függhet-e a moralitás az operacionális értelemben sikeres politikai gyakorlattól.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A politika és morál viszonya: A két szféra autonómiájának, konfliktusának vagy egységének elméleti modelljei a klasszikus politikai filozófiában.
Az ember mint zoon politikon: A közösségi lét és az egyéni erkölcsi felelősség kapcsolata; a privát és a közéleti morál szétválasztásának kritikája.
Politikai legitimáció: A hatalomgyakorlás erkölcsi igazolhatóságának kritériumai és a "piszkos kezek" dilemmája.
Siker és erkölcs: A politikai realizmus (Machiavelli) és a normatív etikai rendszerek ütköztetése; az operatív siker és a morális helyesség viszonya.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Kritikai szövegelemzés: Képesség klasszikus politikai-etikai szövegek (pl. Arisztotelész, Machiavelli, Kant, Weber) interpretálására és mai kontextusba helyezésére.
Normatív érvelés: Jártasság a politikai döntések erkölcsi alapjainak és következményeinek szisztematikus vizsgálatában.
Dilemmakezelés: A politikai gyakorlat során felmerülő etikai konfliktusok (pl. közjó vs. egyéni jogok) felismerése és módszertani elemzése.
Retorikai és érvelési reflexió: A politikai diskurzusban megjelenő erkölcsi érvek és azok manipulatív vagy legitimáló funkcióinak azonosítása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arisztotelész: Politika. Bp.: Gondolat, 1996.
Macchiavelli: A fejedelem. Bp.: Helikon, 2016.
Platón: Állam. Bp.: Atlantisz, 2014.
Rawls, John: A helyes elsődlegessége és a jó eszméi. In.: Az angolszász liberalizmus klasszikusai II. kötet. Ford.: Krokovay Zsolt. Budapest: Osiris Kiadó, 1997, 245–282.
Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1998.
Pléh Csaba [Szerk.]: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1996.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Sandel, Michael: Mi igazságos… és mi nem? Budapest, Corvina, 2009.
Lánczi András: Political Realism and Wisdom. Palgrave-MacMillan, 2016.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a politikai és a morális szféra kapcsolatának elemzésével mélyíti el a hallgató ismereteit a közösségi lét alapfeltételeiről. A kurzus rávilágít a politikaelmélet és az etika közötti belső összefüggésekre, segítve a hallgatót abban, hogy a politikai gyakorlatot ne csupán technikai, hanem morális rendszerek részeként értelmezze.
b) képesség
A politikai legitimáció és a moralitás összefüggéseinek vizsgálata fejleszti az analitikus és kritikai gondolkodást. A hallgató képessé válik az operacionálisan sikeres, de erkölcsileg aggályos gyakorlatok felismerésére és szakszerű, többszempontú elemzésére, valamint ezen érvek magas szintű bemutatására.
c) attitűd
A különböző álláspontok (a realizmustól a morális idealizmusig) tanulmányozása szellemi nyitottságra és kritikai távolságtartásra nevel. A hallgató törekszik a közösségi kérdések iránti etikai érzékenység megőrzésére, és befogadóvá válik a társadalmi igazságossággal és felelősséggel kapcsolatos párbeszédek iránt.
d) autonómia és felelősség
A közösségi lényként értelmezett ember felelősségének tudatosítása támogatja az önálló etikai állásfoglalást a politikai kérdésekben. A hallgató felelősséget vállal saját közéleti értékeiért, és képessé válik a politikai hatalom és az egyéni lelkiismeret közötti feszültségpontok felelős mérlegelésére.
