Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja a modern politikai filozófia alapvető fogalmainak, problémáinak és érvrendszereinek bemutatása. Olyan témák kerülnek sorra, mint a nagy politikai ideológiák, a különféle szabadságkoncepciók vagy az újraelosztás és az igazságosság értelmezése körüli kortárs viták. A kurzusok keretében olyan résztémákkal is foglalkozunk, mint a hatalomelméletek, tömegelméletek, a totalitarizmusvita vagy a pluralizmus. A legfontosabb feldolgozott szerzők: Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu, Rousseau, Burke, Kant, Tocqueville, Marx, J.S. Mill, Arendt, Strauss, Rawls, Foucault, Hayek, Oakeshott.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Klasszikus és modern szerződéselméletek: A politikai közösség eredete és a hatalom legitimációja Hobbes, Locke és Rousseau rendszerében, valamint ezek modern reflexiója (Rawls).
Politikai ideológiák és szabadságkoncepciók: A liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus alapértékei; a negatív és pozitív szabadság (Berlin) megkülönböztetése.
Igazságosság és újraelosztás: A társadalmi igazságosság kortárs elméletei (pl. Rawls „tudatlanság fátyla” vs. Nozick libertariánus jogosultság-elmélete).
Hatalom- és tömegelméletek: A politikai hatalom természete Machiavellitől Foucault-ig; a tömegtársadalom és a totalitarizmus filozófiai elemzése (Arendt).
Pluralizmus és demokrácia: A hatalommegosztás elve (Montesquieu), a többség zsarnoksága (Tocqueville, Mill) és a liberális demokrácia alapelvei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Politikai érveléselemzés: Képesség a politikai diskurzusokban megjelenő érvek azonosítására és azok filozófiai hátterének (pl. hayeki piacelv vagy marxi társadalomkritika) feltárására.
Összehasonlító eszmetörténeti módszer: Jártasság a különböző korszakok és szerzők (pl. Burke konzervativizmusa vs. Marx forradalmisága) politikai megoldási javaslatainak ütköztetésében.
Kritikai szövegfeldolgozás: Klasszikus politikai értekezések (pl. Leviathán, A társadalmi szerződésről) és kortárs politikai filozófiai írások szakszerű interpretációja.
Közéleti elemzőkészség: A napi politikai események és társadalmi feszültségek elvont politikai filozófiai kategóriák segítségével történő értelmezése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Strauss, Leo – Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa, 1994.
Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Budapest, Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium. 1998.
Manent, Pierre: Politikai filozófia felnőtteknek. A demokratikus társadalom látlelete. Budapest, 2003, Osiris.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arendt, Hannah: A sivatag és az oázisok. Budapest, Gond– Palatinus, 2002.
Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1999.
Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája. Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor, 2000.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a politikai jelenségek, a történelem és a hatalom alapproblémáinak szisztematikus tárgyalásával közvetlenül építi a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet azon korszakaiban, amelyek a modern állam és a polgári társadalom kereteit létrehozták. Megismeri a politikai ideológiák belső logikáját, ami alapvető a bölcsészettudományi és társadalmi tájékozottsághoz.
b) képesség
A szabadság és igazságosság kérdéseinek vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik politikai és közéleti elemzések elvégzésére, valamint ismeretterjesztő prezentációk készítésére a demokrácia és a hatalommegosztás elveiről. A kurzus közvetlenül javítja a szövegfeldolgozás és a kritikai elsajátítás technikáit.
c) attitűd
A pluralizmus és a különböző ideológiák (Hayek, Rawls, Oakeshott) tanulmányozása nyitottságra, párbeszédre és kooperációra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje az eltérő politikai álláspontokat, és felismerje a kulturális és politikai sokszínűség jelentőségét. Ez a szemléletmód segíti a társadalmi jelenségek iránti problémaérzékenységet.
d) autonómia és felelősség
A totalitarizmus-vita és az egyéni szabadság kérdéseinek megismerése támogatja a hallgatót a felelős állampolgári attitűd kialakításában. A hallgató felismeri felelősségét a politikai közösség tagjaként, és képessé válik az ideológiai manipuláció elutasítására. Az etikailag és szellemileg alapos érvelés követelménye itt az emberi méltóság és a politikai szabadság védelmében realizálódik.
