Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A hallgatók a félév során a kurzus keretében megismerkednek a politikai gondolkodás modern formáinak kifejlődésével. Ebben elsődlegesen a 19. század klasszikus fejlődésmenetére koncentrálva a politikatudomány, a politikaelmélet, az eszmetörténet fogalmainak szétválasztásával megtalálják a politikai ideológiák elemzésének helyét a tudományok között. A hallgatók így megismerkednek az ideológia fogalmával, az egyes klasszikus ideológiák alapvető jellemzőivel, meghatározó gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével. Bemutatásra kerülnek azok az alapvető kérdések, melykre az ideológiák a 19. században válaszokat keresnek és ennek nyomán a tantárgy tárgyalja a klasszikus liberalizmus, a konzervativizmus, a nacionalizmus, valamint az utópista, majd tudományos szocializmus főbb jellemzőit, fogalmi problémáit, tartalmi elemeit, meghatározó gondolkodóit és elméletalkotóit. A hallgatók sajátos eszközökkel elsősorban saját készségeik fejlesztésére használják fel a korszak szerzőinek megismerését, munkáik elemző bemutatását.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus egyesével tárgyalja a koraújkori előzményektől a klasszikus liberalizmust, a tradicionalizmust és konzervativizmust a 19. században, a nacionalizmus különböző útjait, valamint a szocializmus különböző válfajait. A kurzus ismerteti a „neo” előtaggal ellátott ideológiák és a „harmadik út” különböző formáinak kialakulását, létrejöttét, a modernitásban meghatározó kérdéseit. A hallgatók így megismerkednek az ideológiák fogalmi eszköztárának módosulásával, az egyes klasszikus ideológiák újraértelmezésével, alapvető jellemzőivel, meghatározó gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével a 20. században.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus tárgyalja a radikális ideológiák megszületését (anarchizmus, sovinizmus, fajelmélethez kapcsolódó politikai gondolkodás, irredentizmus, kommunizmus, nemzeti szocializmus). A kurzus így vizsgálja azokat az értékeket vagy eszményeket, amelyek az egyes politikai ideológiák központi elemeit képezik (pl. társadalmi igazságosság, egyenlőség, szabadság, közösség), ezek lehetséges értelmezéseit, egymáshoz való viszonyát, valamint azokat a főbb argumentációs típusokat, amelyek az egyes eszmények társadalmi elfogadtatását célozzák. Ezáltal a hallgatók a szeminárium keretében végzett interpretációs és argumentációs gyakorlatokkal egyben a politikai érvelést is tanulhatják.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-436-0
Paczolay Péter – Szabó Máté szerk.: Az egyetemes politikai gondolkodás története /Szöveggyűjtemény/. Rejtjel, 1999. ISBN 205-000-001-360-7
Gyurgyák János: Politikai ideológiák. In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég, Budapest, 2004. ISBN 978-963-389-593-1; 262-325.o
Arendt, Hannah, A totalitarizmus gyökerei, Európa, Budapest, 1992. ISBN 963-07-5465-5
Bergyajev, Nyikolaj, A kommunizmus igazságai és hazugsága, Szentendre, Kairosz, 2003. ISBN 963-9406-99-6
Schmitt, Carl, Politikai teológia, Budapest, ELTE ÁJK, 1993. ISBN 963-462-769-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus? Válogatott esszék. Osiris, Budapest, 1995. ISBN 963-329-069-7
Kulcsár Péter: A szociáldemokrácia az eszmék történetében. Hungarovox, Budapest, 2007. ISBN 012-900-420-551-5
Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. ISBN 963-9149-94-2
Demeter M. Attila (szerk.): Politikai doktrínák. Szöveggyűjtemény. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2004.
Póczik Szilveszter: Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. Eszmélet, 1993. 5. évf. 18-19. sz.
Egedy Gergely: A neokonzervatív állam Thatchertől Cameronig. Politikatudományi szemle 19. évf. 3. sz. (2010.)
Schlett András: A harmadik út – avagy a neoliberalizmus álruhája. Polgári szemle, (2010) 6. évf. 1. Sz.
Zachar Péter Krisztián: Gazdasági válságok, társadalmi feszültségek, modern válaszkísérletek Európában a két világháború között. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 978-963-236-955-6
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a politikai szereplők és pártprogramok pontos ideológiai behatárolására és érvelési rendszereik logikai ellenőrzésére. Fejlődik a hallgatók absztrakciós készsége, forráskritikai érzékenysége és vitakultúrája, ami szilárd elméleti fundamentumot nyújt a politikai elemzői, publicisztikai, tanácsadói vagy szakértői pálya során, ahol a politikai üzenetek mögöttes világnézeti tartalmának értelmezése elengedhetetlen követelmény.
