Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a politikai szociológia tárgyköréhez tartozó vagy ebből a szempontból releváns empirikus kutatásokból szemelvényezve, megismertesse a hallgatókkal az különféle módszertani megközelítések alkalmazási lehetőségeit és konkrét eredményeit. Cél, hogy a hallgatók képesek legyenek elemezni a politikai jelenségeket, azokat tágabb társadalmi kontextusba értelmezzék.
A félév során a politikai jelenségek, folyamatok társadalmi alapjaira összpontosítunk (politikai kultúra, társadalmi törésvonalak). Cél, hogy a hallgatók értsék és képesek legyenek értelmezni a politikai rendszer – választási rendszer – pártrendszer – választói magatartás közötti összefüggéseket. Kiemelten foglalkozunk a politika működtetőivel, a politikai elitek szerepével (társadalmi összetétel, politikai rekrutáció, az elitek politikai szocializációja).
Hangsúlyt fektetünk a módszertani kérdésekre, a politikai folyamatok és események tudományos elemzésére, szem előtt tartva a tudomány kompetenciájának határait.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti gerincét a hatalom, az állam és a társadalom viszonyát taglaló klasszikus és kortárs elméletek (Weber, Marx, Bourdieu, Foucault) alkotják, különös tekintettel a társadalmi törésvonalak (cleavages) Lipset–Rokkan-féle modelljére. A hallgatók elsajátítják a politikai szocializáció, a részvételi formák és a választói magatartás szociológiai magyarázatait, megértik a társadalmi tőke (Putnam) és a bizalom szerepét a demokratikus stabilitásban, valamint elemzik a populizmus és a radikalizáció szociodemográfiai hátterét. Az elméleti blokk feltárja a civil társadalom és a társadalmi mozgalmak dinamikáját, a jóléti államok különböző típusait (Esping-Andersen), valamint az elitkutatások módszertani alapjait a 21. századi globális kontextusban.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tárgy gyakorlati tudása az alkalmazott összehasonlító társadalomelemzésben rejlik, amely képessé teszi a hallgatót komplex adatbázisok (pl. European Social Survey, World Values Survey) professzionális használatára és az értékrendbeli változások statisztikai interpretálására. A hallgatók elsajátítják a politikai attitűdök és a választói szegmentáció operatív elemzését, megtanulnak társadalmi hatásvizsgálatokat és kockázatelemzéseket készíteni külügyi vagy kampánytanácsadói feladatokhoz, valamint gyakorlati útmutatást kapnak a közvélemény-kutatások „sorok közötti” olvasásához, azaz a módszertani torzítások és a rejtett trendek azonosításához. A kurzus során fejlődik a szcenárióalkotási készség, amellyel a hallgatók képesek előrejelezni a társadalmi feszültségek (pl. egyenlőtlenség, migráció, generációs szakadék) politikai kimeneteleit az információs környezetben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
DALTON, Russell J., KLINGEMANN, Hans-Dieter (szerk.), Oxford handbook of political behavior, Oxford, Oxford University Press, 2007. ISBN 978-0-19-927012-5
JANOSKI, Thomas (et al.) (szerk.), A handbook of political sociology: states, civil societies, and globalization, Cambridge, Cambridge University Press, 2005. ISBN 0-521-81990-3
ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert (szerk.), Mérésről mérésre: A választáskutatás módszertani kérdései. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, 2006. ISBN 978-963-87376-2-5
SZABÓ Máté, A tiltakozás kultúrája Magyarországon. Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Budapest, Rejtjel, 2007. ISBN 978-963-7255-37-3
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
KÖRÖSÉNYI András, TÓTH Csaba, TÖRÖK Gábor, A magyar politikai rendszer, Budapest, Osiris, 2007. ISBN 978-963-389-963-2
GALLAI Sándor, TÖRÖK Gábor, (szerk.), Politika és politikatudomány, Budapest, Aula, 2003. ISBN 963-9478-47-4
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató elsősorban a multikauzális társadalmi diagnosztika és az összehasonlító adatelemzés készségét sajátítja el, amely képessé teszi a komplex választói magatartások és társadalmi törésvonalak (pl. vidék-város ellentét, generációs szakadék) tudományos igényű azonosítására. A kurzus során finomodik a statisztikai adatbázisok (pl. ESS, World Values Survey) kritikai interpretációs kompetenciája, amely elengedhetetlen a közvélemény-kutatások mögött meghúzódó rejtett értékrendbeli eltolódások és a populista mozgósítás szociodemográfiai mintázatainak felismeréséhez. A hallgatók elsajátítják a társadalmi hatásvizsgálati és szcenárióalkotási készséget, fejlesztik a tömör, adatvezérelt társadalompolitikai briefingek és elemzések íráskészségét, valamint olyan interkulturális szociológiai éberséget szereznek, amellyel képesek az eltérő politikai kultúrák és társadalmi szerkezetek stabilitási kockázatait objektív módon kiértékelni és stratégiai tanácsadásba csatornázni.
