Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A fontosabb kulcsfogalmak (kultúra, tömegkultúra, magas és populáris irodalom, midcult-irodalom, gyermekirodalom, klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom, YA (Young Adult) és NA (New Adult)-irodalom, intertextualitás, intermedialitás) tisztázása után a csoport a tantárgy címében szereplő fogalmakkal összhangban a populáris, a gyermek- és az ifjúsági irodalom műfajába (pl. sci-fi, krimi, thriller, horror, fantasy, kül. hibrid műfajok, lektűr, mese, ifjúsági regény és novella, gyereklíra stb.) tartozó műveket, illetve szakirodalmakat olvas és értelmez. A gyakorlati óra célja, hogy a tanárképzésben részt vevő hallgatók képessé váljanak felismerni és az oktatásban hasznosítani a kerettantervi irodalmi kánon, valamint a populáris kultúra nem irodalmi „termékei” és egyéb narratív alakzatai (mozi- és tévéfilm, sorozat, forgatókönyv, képregény, számítógépes játék, dalszöveg, street art stb.) és a populáris, a gyermek- és az ifjúsági irodalom alkotásai közötti intertextuális és intermediális kapcsolatokat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tömegkultúra, a populáris irodalom, a magas irodalom és a midcult-irodalom elméleti elhatárolásának kérdései, a populáris kultúra kutatásának főbb irányzatai (John Fiske, John Storey). A gyermek- és ifjúsági irodalom sajátos elméleti kérdései: a gyermekirodalom fogalmának történeti változásai, a klasszikus és kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom közötti különbségek, a YA (Young Adult) és NA (New Adult) irodalom kategóriáinak kialakulása és jellemzői. Az intertextualitás és az intermedialitás elméleti alapfogalmai, különös tekintettel a populáris kultúra különböző médiumai (film, sorozat, képregény, számítógépes játék, dalszöveg) közötti átjárásokra és kölcsönhatásokra.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A populáris, gyermek- és ifjúsági irodalom különböző műfajaiba (sci-fi, krimi, thriller, horror, fantasy, hibrid műfajok, lektűr, mese, ifjúsági regény és novella, gyereklíra) tartozó konkrét szövegek olvasása és elemzése. A kerettantervi irodalmi kánon és a populáris kultúra nem irodalmi „termékei” (mozi- és tévéfilm, sorozat, forgatókönyv, képregény, számítógépes játék, dalszöveg, street art) közötti intertextuális és intermediális kapcsolatok feltárása, valamint ezek tanórai, tanítási célú felhasználásának gyakorlása referátumok és szemináriumi dolgozat elkészítése révén.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bárdos József – Galuska László, Fejezetek a gyermekirodalomból, Nemzedékek Tudása, Budapest, 2013. ISBN 9789631974294
Benyovszky Krisztián, Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához, Nyitra, NyKFE, 2019. ISBN 978-80-558-1399-8
Fiske, John, Understanding Popular Culture, London – New York, Routledge, 1989.
Storey, John, Cultural Theory and Popular Culture. An Introduction, London – New York, Routledge, 2018.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hegedűs Norbert, A populáris irodalom tanításának lehetőségei a közoktatásban = Az irodalomoktatás új kihívásai, szerk. Erdélyi Margit, Budapest, Gondolat, 2014, 55–78.
Gyermekirodalom, szerk. Komáromi Gabriella, Budapest, Helikon, 1999. ISBN 9632086104
Képregényen innen és túl. Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban I., szerk. Vincze Ferenc, Budapest, SzFA, 2017. ISBN 978-963-87984-3-5
Lapis József, Hangok és szavak tánca (A gyereklíra érzéki természetéről), Alföld 2016/9, 53–69.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A hallgató ismeri a populáris, a gyermek- és az ifjúsági irodalom legfontosabb elméleti fogalmait (tömegkultúra, midcult-irodalom, YA- és NA-irodalom, intertextualitás, intermedialitás), valamint ezen irodalmi terület legjellemzőbb műfajait és alkotásait. Tájékozott a populáris kultúra nem irodalmi közegeinek (film, sorozat, képregény, számítógépes játék) és az irodalmi szövegeknek a kapcsolódási pontjairól, illetve ezek oktatási hasznosíthatóságáról.
b) képessége
Képes a populáris, a gyermek- és az ifjúsági irodalom alkotásait szakszerűen elemezni, valamint felismerni és bemutatni ezek intertextuális és intermediális kapcsolatait a populáris kultúra egyéb narratív formáival. Képes a kerettantervi irodalmi kánon és a populáris kultúra alkotásai közötti párhuzamokat és kapcsolódási pontokat a közoktatásban tanítási céllal alkalmazni, valamint referátum és szemináriumi dolgozat formájában önállóan feldolgozni egy választott témát.
c) attitűdje
Nyitott a populáris, a gyermek- és az ifjúsági irodalom, valamint a populáris kultúra egyéb megnyilvánulásainak előítéletmentes, szakmai igényű vizsgálatára, és elutasítja a magas és a populáris irodalom közötti mereven hierarchikus szembeállítást. Elkötelezett amellett, hogy a diákok olvasási szokásaihoz és érdeklődéséhez közel álló szövegeket is bevonja a tanítási gyakorlatba.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan választja meg és dolgozza fel a referátum és a szemináriumi dolgozat témáját egy-egy populáris, gyermek- vagy ifjúsági irodalmi alkotás vagy jelenség kapcsán. Felelősséggel mérlegeli, hogy mely szövegek és médiumközi kapcsolatok alkalmasak a közoktatásban való felhasználásra, és tudatosan, etikusan hivatkozik a felhasznált szakirodalmi forrásokra.
