Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a pszichológiai állapotfelmérés és pszichodiagnosztika alapvető szemléletét, fogalmait, módszereit és alkalmazási területeit. A kurzus bemutatja a pszichodiagnosztikai folyamat logikáját a kérdésfeltevéstől és információgyűjtéstől a pszichológiai adatok integrációjáig és értelmezéséig.
A tantárgy elméleti alapot biztosít a BA-képzés pszichodiagnosztikai és interjúmódszereket oktató gyakorlati kurzusaihoz. Kiemelt figyelmet fordít a különböző módszerek lehetőségeire és korlátaira, a pszichometriai és klinikai szemlélet kapcsolatára, az eredmények kritikus értelmezésére, valamint a pszichodiagnosztikai tevékenység etikai és kompetenciahatáraira.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A pszichodiagnosztika fogalma, céljai és alkalmazási területei
A pszichológiai állapotfelmérés és a pszichodiagnosztikai folyamat főbb lépései
A diagnosztikus kérdés, hipotézisalkotás és hipotézisvizsgálat
Információforrások és összevetésük: interjú, anamnézis, megfigyelés, tesztek, kérdőívek és egyéb adatok
A pszichológiai mérés alapfogalmai: standardizálás, normák, megbízhatóság (reliabilitás) és validitás; a diagnosztikai pontosság alapfogalmai: szenzitivitás és specificitás
A pszichológiai tesztek és vizsgálóeljárások főbb típusai; a módszerválasztás szempontjai és korlátai
Kognitív képességek és intelligencia vizsgálatának alapelvei
A személyiségvizsgálat főbb megközelítései
Tünet- és állapotbecslő módszerek, becslőskálák és kérdőívek
Klinikai és statisztikai ítélet; több forrásból származó információ integrációja
Diagnosztikai klasszifikáció és pszichológiai esetértelmezés kapcsolata és különbségei
A pszichodiagnosztikai eredmények értelmezésének és kommunikációjának alapelvei
Etikai kérdések, adatvédelem és digitális adatkezelés, tájékozott beleegyezés, tesztbiztonság és kompetenciahatárok
Kulturális, életkori és kontextuális tényezők szerepe
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Pszichodiagnosztikai kérdések és egyszerű vizsgálati hipotézisek megfogalmazása
A diagnosztikus kérdéshez illeszkedő pszichodiagnosztikai módszerek kiválasztási szempontjainak, lehetőségeinek és korlátainak felismerése
Egyszerű pszichológiai mérési és tesztelési eredmények értelmezési szempontjainak megismerése
Megfigyelési, interjú- és mérési adatok összevetése és alapvető integrációja
Az eredmények túlértelmezésének és gyakori értelmezési hibáknak a felismerése
Etikai szempontok és szakmai kompetenciahatárok felismerése
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Vizin G., Demetrovics Zs. (szerk.) (2024): A pszichodiagnosztika kézikönyve 1–2. Medicina Könyvkiadó, Budapest. ISBN 978-963-226-922-1. A kurzushoz kijelölt fejezetek.
Magyar Pszichológiai Társaság (2025): Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság. 2025. 05. 15.
Urbina, S. (2014): Essentials of Psychological Testing. 2nd ed. John Wiley & Sons. ISBN 978-1-118-70725-8. A kurzushoz kijelölt fejezetek.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Groth-Marnat, G., & Wright, A. J. (2016): Handbook of Psychological Assessment. 6th ed. John Wiley & Sons. ISBN 978-1-118-96064-6
Mérei F., Szakács F. (1995): Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek. Medicina Könyvkiadó, Budapest. ISBN 9632422988
Perczel-Forintos D. (szerk.) (2018): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. 4., átdolgozott és bővített kiadás. Semmelweis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-331-442-5
Bornstein, R. F. (2017): Evidence-Based Psychological Assessment. Journal of Personality Assessment, 99(4), 435–445.
https://doi.org/10.1080/00223891.2016.1236343
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
a) tudása
A hallgató ismeri a pszichológiai állapotfelmérés és pszichodiagnosztika alapfogalmait, céljait, módszereit és főbb alkalmazási területeit. Ismeri a pszichológiai mérés alapelveit és a legfontosabb pszichometriai fogalmakat. Ismeri a pszichodiagnosztikai folyamat főbb lépéseit, az információgyűjtés forrásait és az eredmények értelmezésének alapelveit. Tisztában van az etikai követelményekkel, a BA-szinthez kapcsolódó kompetenciahatárokkal és a szakmai irányítás szerepével.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségeket több információforrás figyelembevételével strukturáltan értelmezni. Képes alapvető pszichodiagnosztikai kérdések és hipotézisek megfogalmazására, valamint a diagnosztikus kérdéshez illeszkedő módszerek kiválasztási szempontjainak mérlegelésére. Képes a mérési, megfigyelési és interjúadatok strukturált összevetésére és alapvető rendszerezésére. Szakember irányítása mellett képes egyszerűbb pszichológiai mérési és vizsgálati eredmények feldolgozására és értelmezésére. Felismeri a módszerek korlátait és az eredmények túlértelmezésének veszélyét.
c) attitűdje
Nyitott a pszichológiai jelenségek több szempontú, empirikus és kritikus értelmezésére. Törekszik a módszertanilag megalapozott, bizonyítékokra épülő szakmai gondolkodásra. Etikus, körültekintő, elfogadó és a vizsgált személy méltóságát tiszteletben tartó szemlélettel közelít az állapotfelméréshez.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen kezeli a pszichológiai vizsgálatok során keletkező információkat és tiszteletben tartja az adatvédelmi, titoktartási és etikai követelményeket. Felismeri saját szakmai kompetenciájának határait. Szakmai irányítás mellett felelősen vesz részt egyszerűbb pszichológiai vizsgálati feladatokban, és nyitott tudásának folyamatos fejlesztésére.