Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a XVI. és XVIII. század közötti reprezentáció színtereit, az udvari kultúrát és az udvari társadalmat igyekszik bemutatni. Az európai rendi és abszolutista államok mellett fő hangsúlyt kap a három részre szakadt Magyarország három kultúrája, beleértve a világi és az egyházi szimbólumokat is. Az elit és a magaskultúra reprezentációja mellett szó esik majd a polgári eredetű értelmiségi körök, a kézművesek szerepvállalásáról, a rituális cselekményről, a térhasználatról.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Budapest, Századvég Kiadó-Hajnal István kör, 1991.
Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Budapest, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, L'Harmattan Kiadó, 2010.
Portré és imázs: politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk.: G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Budapest, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, L'Harmattan Kiadó, 2008.
Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Budapest, L’Harmattan, 2008.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Átfogó ismereteket szerez a XVI–XVIII. századi európai reprezentáció formáiról, az udvari kultúra és udvari társadalom működéséről, valamint a három részre szakadt Magyarország világi és egyházi szimbolikus rendszereiről és kulturális sajátosságairól.
Képessé válik a kora újkori elit- és udvari reprezentáció jelenségeinek értelmezésére, a rituális cselekmények, térhasználati formák és társadalmi szereplők (elit, értelmiség, kézműves rétegek) kulturális szerepének elemzésére, továbbá a korszak reprezentációs gyakorlatait történeti összefüggéseikben elhelyezni.
