Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
A hallgatók megismertetése az eltérő pszichés, szociális, szomatikus sajátosságokat mutató gyermekek általános és játékfejlődésével, játékjellemzőivel, játékkal történő fejlesztésük elméleti kérdéseivel.
A hallgatók felkészítése a speciális nevelési igényű gyermekek játékával összefüggő elméleti ismeretek alkalmazására: személyiségük, játékuk megismerése, diagnosztizálása, a fejlesztés tervezése (terápia), szervezése, gyakorlati kivitelezése, célszerű módszerek alkalmazása.
A fenntartható fejlődés pedagógiai szemléletének megfelelően a személyes kompetenciák fejlesztése: tolerancia, alkalmazkodás, együttműködés, kongruens kommunikáció, különbségek elfogadása.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BALÁZSNÉ SZŰCS Judit (szerk.), Játék és fejlesztés a művészetek eszközeivel, Budapest, Ovizuál, 2004. ISBN 963-2171-667
PERLAI Rezsőné (szerk.), Az óvodáskor fejlesztő játékai, Budapest, OKKER, 2003. ISBN 963-7315-61-6
SZENTIRMAI László, Nevelés kézzel-bábbal: a felsőfokú pedagógusképző intézetek hallgatói számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. ISBN 963-19-5567-2
TAKÁCS Bernadett, Gyermek-játék-terápia, Budapest, OKKER,2001.ISBN 963-9228-05-2
TUNYOGI Erzsébet, A gyógyító játék, Budapest, Pannon, 1990.
Ajánlott irodalom:
CS. CZECHESZ Erzsébet, RADÓ Péter, Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények, In.: Jelentés a magyar közoktatásról 2003. 9. fejezet. (különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekek kudarcának elemzésére és a speciális oktatás c. alegységre). http://www.oki.hu/cikk.php.kod=Jelentes2003-Egyenlotlensegek.html
PÁKOZDINÉ KENDERESSY Katalin, BÁNHIDI Mária (szerk.), Az enyhén sérült gyermekek nevelése az óvodában, HOF Kiadványa, Hajdúböszörmény, 1995. ISBN 963-7292-18-7
HUNYADI Györgyné, Differenciált fejlesztés-kooperatív tanulás, Budapest, ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar, 2003.
PÁLI Judit, Játékok a preventív fejlesztés módszertanához, In: Óvodai Nevelés, 1991. 8. sz.
CSÁNYI Yvonne (szerk.), Közösen: szemelvénygyűjtemény az integratív nevelésről és oktatásról, Budapest, BGGYFT, 1996.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Alapvető ismeretei vannak a 3–7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről és a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést és hátránykompenzálást támogató eljárásokkal.
Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.
Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.
Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.
Tájékozott az integráció és inklúzió kérdéskörében.
Rendelkezik az óvodai nevelés feladatainak ellátásához szükséges alapvető család- és gyermekvédelmi, gyermekjogi ismeretekkel, tájékozott a kora gyermekkori intervenció témakörében és a segítségnyújtás lehetőségeit illetően.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
Képes az óvodáskorú gyermekek integrált, inkluzív nevelésének szakszerű támogatására, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítő adekvát módszerek alkalmazására.
A gyermekintézmény partnereivel – család, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, más köznevelési intézmények, fenntartó – előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki, együttműködik, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, a gyermeket érintő problémák esetén segítséget nyújt, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködik.
Eligazodik az óvodai nevelést szabályozó szakmai, etikai és jogi dokumentumokban, azok vonatkozó részeit mindennapi munkája során felhasználja.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Személyiségét előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális szemlélettel rendelkezik, törekszik a kulturális önazonosság megőrzésének, ápolásának elősegítésére és a gyermekközösségbe történő beilleszkedés támogatására.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Hatáskörében felelősséget vállal a 3–7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.
Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
