Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A speciális kollégiumok célja, hogy a személyiséglélektan területéhez kapcsolódó, de a törzstárgyak során részletesen nem tárgyalt témakörökben elméleti és gyakorlati tudást nyújtson. A tantárgyhoz különböző oktatók által különböző témakörökben tartott, a hallgatók által szabadon választott kurzusok tartoznak, amelyek segítik egyrészt a személyiséglélektan területeinek szélesebb spektrumú áttekintését, másrészt a speciális témákban való elmélyülést.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Alapismeretek a személyiséglélektan alkalmazási és kutatási területeiből.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A speciális kollégiumok célja, hogy a személyiséglélektan területéhez kapcsolódó, de a törzstárgyak során részletesen nem tárgyalt témakörökben elméleti és gyakorlati tudást nyújtson. A tantárgyhoz különböző oktatók által különböző témakörökben tartott, a hallgatók által szabadon választott kurzusok tartoznak, amelyek segítik egyrészt a személyiséglélektan területeinek szélesebb spektrumú áttekintését, másrészt a speciális témákban való elmélyülést.
A félévek során pl. az alábbi kurzusok kerülnek meghirdetésre.
Az önéletrajzi emlékezet és a szelf kapcsolata (Batta Barbara)
A szelf az emlékezetben fontos szerepet tölt be. Meghatározza azokat a csomópontokat, melyek mentén a szelf megszervezi önmagát, illetve azokat a célokat és motivációkat, melyek mentén a hosszútávú emlékek hozzáférhetővé válnak. Ez a kölcsönös függőségi viszony határozza meg aktuális szelf-állapotunkat, valamint azokat az emlékekeket, melyek szelf-koncepciónkat alkotják. E kurzus célja, hogy bemutassa azokat az elméleteket és vizsgálatokat, melyek a szelf és a hosszútávú emlékezet összefüggéseit tárják fel.
Én-tudatosság és Én-tudat vita az elmefilozófiában és a pszichológiában (Batta Barbara)
Hosszú múltra tekint vissza az elmefilozófiában és a pszichológiában is az a vita, mely megkülönbözteti egymástól az éntudatosság fogalmát (awareness) az éntudatot fogalmától (consciousness). E kurzus célja, hogy bemutassa ennek a vitának a legfontosabb állomásait, valamint azokat a megközelítéseket, melyek a filozófiában és a pszichológiában a mai napig befolyásolják azt, ahogy az éntudatosság-éntudat-szelf fogalomhármasról gondolkodunk.
A szelf kialakulásának és az emlékezet fejlődésének összefüggései (Batta Barbara)
A korai emlékezetfejlődés elméletei szerint a kognitív szelf kialakulása mérföldkőnek tekinthető az önéletrajzi emlékezet kialakulásában. Nelson és Fivush, Perner, valamint Povinelli elmélete több elméletet dolgozott ki azzal kapcsolatban, hogyan függ össze a szelf, mint kognitív koncepció formálódása, valamint az önéletrajzi emlékezet kibontakozása. E kurzus azokat az empirikus vizsgálatokat is górcső alá veszi, melyek bizonyítékként szolgálnak e fejlődési folyamat állomásaira.
Hedopszichológia (Pléh Ottilia)
Az evolúciós pszichológia értelmezésében, mely szerint az élőlények viselkedését, stratégiáit a környezetből vagy a saját testükből érkező jutalmazások/büntetések, az ö
röm- és fájdalomérzet formálják, mi mindannyian a jutalmazásra, az örömérzésre törekszünk. John Stuart Milltől, aki szerint az ember legfontosabb mozgató ereje visszavezethető a boldogság keresésére (a fájdalom elkerülésére és az örömök keresésére), az örömkeresés és a kínkerülés elvén működő embert feltételező Sigmund Freudig sokan képviselték azt a nézetet, hogy az öröm valamilyen formája az élőlények létezésnek egyik alapvető tényezője. Ezzel, a hedóniának is nevezhető jelenséggel ugyanakkor szembeállítható egy másféle öröm is, az arisztotelészi eudaimónia, mely a helyes cselekedetekre, viselkedésre, egy magasabbrendű, erényes és tudatos örömérzésre utal. A kurzus ezt, az öröm kétféle megközelítését járja körül a pszichológia új diszciplinája, a pozitív pszichológia szemszögéből. Próbál „rendet rakni” a boldogság keresésének mozgalma terén.
Evolúciós pszichológia (Pléh Ottilia)
A viszonylag új – alig 20 éves – tudományterület bemutatása, amelynek segítségével a humán természet és viselkedés, az ember pszichés működése új, az eddigiektől számos tekintetben eltérő értelmezési keretet kap. Az evolúciós pszichológia az adaptáció és a szelekció fogalomrendszerével a több tíz-százezer évvel ezelőtti tárgyi és emberi környezetből igyekszik levezetni a mai ember számos vonását, érzelmi, indítékbeli és kognitív építményét, társas készségeit. Elődeink fizikai és társas környezetének megismerése, a túléléshez, a szociális alkalmazkodáshoz és a szaporodáshoz szükséges feltételek azonosítása nemcsak az adott körülményekre adott pszichés adaptációk, viselkedéses stratégiák megértését segíti elő, hanem egy esetleges, az ember jövőjével kapcsolatos prognózis felállítását is.
Evolúciós szemlélet a fejlődéspszichológiában (Pléh Ottilia)
Az evolúciós fejlődéslélektan az evolúciós pszichológia szemüvegén keresztül, a természetes szelekció és a környezethez való alkalmazkodás elvéből kiindulva igyekszik feltárni és megérteni a magzati élet és a születés sajátosságait, rendellenességeit, a születés utáni szenzomotoros, érzelmi, kognitív és társas fejlődést. Keresi a gyermekkor sajátos, a felnőttkorra gyakran eltűnő vagy módosuló tulajdonságainak epigenetikus hátterét, ultimatív és proximatív magyarázatát. Nemcsak az ontogenetikus fejlődés minden gyermeknél hasonlóképpen alakuló szakaszait igyekszik az eddigiektől eltérő módon megközelíteni, hanem az egyéni különbségek kialakulását is, feltételezve, hogy az evolúciós múltunkban a gyermekkor során megjelenő szelekciós nyomásokra többféle adaptív válasz is kialakulhatott, azaz a gyermekeknek az átlagostól eltérő egyéni fejlődése nem feltétlenül idioszinkratikus, hanem adott esetben jól bejósolható, adaptív reakció.
Az agresszió pszichológiája (Matuszka Balázs)
Ebben a szemináriumban a hallgatók komplex és integratív módon ismerkednek meg az emberi agresszióval kapcsolatos alapvető jelenségekkel és elméletekkel. A pszichológia, az etológia, a kulturális antropológia és a pszichiátria, valamint a képzőművészet tudományterületei is részt vesznek a foglalkozásokon.
A félév során a következő témákat tárgyaljuk:
Bevezetés: Mi is valójában az agresszió?
Az emberi agresszió evolúciós, biológiai és kulturális vonatkozásai
Az agresszió pszichológiai modelljei
Agresszió és szocializáció
Iskolai agresszió 1. (Zsarolás, zaklatás, erőszak – mi a különbség?)
Iskolai agresszió 2. (Hogyan mérjük a zaklatást és az áldozattá válást? Mit tehetünk ellene?) Agresszió és pszichopatológia 1. (Öngyilkosság) Agresszió és pszichopatológia 2. (Személyiségzavarok, szerhasználati zavarok) Hogyan mérjük az agressziót?
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
STEWART, Ian, JOINES, Vann, A TA – ma: bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe, Budapest, Xénia Kiadó, 1994, ISBN 963-85170-1-8
JÁRÓ Katalin (szerk.), Játszmák nélkül, Budapest, Helikon, 1999, ISBN 963-208-53345
Ferguson, C.J., San Miguel, C., Graza, A., Jerabeck, J.M. (2012). A longitudinal test of video game violence influences on dating aggression: A 3-year longitudinal study of adolescents. Journal of Psychiatric Research. 46: 141-146.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Carver, C. S. – Scheier, M. F. (2025) Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Bp.
Miserandino, M. (2014). Personality Psychology – Foundations and Findings (First Edition). Pearson Education Limited, Edinburgh Gate.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A kurzus elvégzése révén a hallgató megismeri a pszichológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét, valamint megfelelő ismeretekre tesz szert a személyiséglélektani kutatások elemző és értelmezési területein.
A hallgató a kurzus elvégzése által megismeri a személyiséglélektan személeti módját és a személyiség megismerhetőségének kontextusba ágyazottságát és a vonatkozó filozófiatörténeti, társadalmi és biológiai kontextusát és elméleteit.
b) képességek
A kurzus által képes értelmezni a személyiségpszichológiai jelenségeket és ismerni fogja a személyiséglélektan tudományának történelmi beágyazottságát.
Képes lesz az ok-okozati összefüggések meglátására, logikus gondolkodásra, összefoglaló elemzések elkészítésére és azok szintetizáló módon történő összegzésére és közlésére.
c) attitűdök
A speciális kollégiumok kurzusok hangsúlyt fektet a személyiséglélektani jelenségek és problémák meglátására, azok iránti érzékenységet alakít ki, amelyek kapcsán önálló kutatást tud megtervezni.
A személyiséglélektan alkalmazott területeiben történő elmélyülés facilitálja az empátiát, a toleranciát, a kreativitást és a flexibilitást ismeretei alkalmazása során.
d) autonómia és felelősség
A spec. koll. kurzus elvégzése facilitálja a folyamatos szakmai önképzés és személyiségfejlődés, -fejlesztés igényét, a szakirodalom nyomon követését, a szakmai és szakmaközi együttműködés képességét.
