Tantárgy adatlapja
A speciális kollégiumok célja, hogy a személyiséglélektan területéhez kapcsolódó, de a törzstárgyak során részletesen nem tárgyalt témakörökben elméleti és gyakorlati tudást nyújtson. A tantárgyhoz különböző oktatók által különböző témakörökben tartott, a hallgatók által szabadon választott kurzusok tartoznak, amelyek segítik egyrészt a személyiséglélektan területeinek szélesebb spektrumú áttekintését, másrészt a speciális témákban való elmélyülést.
A félévek során pl. az alábbi kurzusok kerülnek meghirdetésre.
Az önéletrajzi emlékezet és a szelf kapcsolata (Batta Barbara)
A szelf az emlékezetben fontos szerepet tölt be. Meghatározza azokat a csomópontokat, melyek mentén a szelf megszervezi önmagát, illetve azokat a célokat és motivációkat, melyek mentén a hosszútávú emlékek hozzáférhetővé válnak. Ez a kölcsönös függőségi viszony határozza meg aktuális szelf-állapotunkat, valamint azokat az emlékekeket, melyek szelf-koncepciónkat alkotják. E kurzus célja, hogy bemutassa azokat az elméleteket és vizsgálatokat, melyek a szelf és a hosszútávú emlékezet összefüggéseit tárják fel.
Én-tudatosság és Én-tudat vita az elmefilozófiában és a pszichológiában (Batta Barbara)
Hosszú múltra tekint vissza az elmefilozófiában és a pszichológiában is az a vita, mely megkülönbözteti egymástól az éntudatosság fogalmát (awareness) az éntudatot fogalmától (consciousness). E kurzus célja, hogy bemutassa ennek a vitának a legfontosabb állomásait, valamint azokat a megközelítéseket, melyek a filozófiában és a pszichológiában a mai napig befolyásolják azt, ahogy az éntudatosság-éntudat-szelf fogalomhármasról gondolkodunk.
A szelf kialakulásának és az emlékezet fejlődésének összefüggései (Batta Barbara)
A korai emlékezetfejlődés elméletei szerint a kognitív szelf kialakulása mérföldkőnek tekinthető az önéletrajzi emlékezet kialakulásában. Nelson és Fivush, Perner, valamint Povinelli elmélete több elméletet dolgozott ki azzal kapcsolatban, hogyan függ össze a szelf, mint kognitív koncepció formálódása, valamint az önéletrajzi emlékezet kibontakozása. E kurzus azokat az empirikus vizsgálatokat is górcső alá veszi, melyek bizonyítékként szolgálnak e fejlődési folyamat állomásaira.
Hedopszichológia (Pléh Ottilia)
Az evolúciós pszichológia értelmezésében, mely szerint az élőlények viselkedését, stratégiáit a környezetből vagy a saját testükből érkező jutalmazások/büntetések, az öröm- és fájdalomérzet formálják, mi mindannyian a jutalmazásra, az örömérzésre törekszünk. John Stuart Milltől, aki szerint az ember legfontosabb mozgató ereje visszavezethető a boldogság keresésére (a fájdalom elkerülésére és az örömök keresésére), az örömkeresés és a kínkerülés elvén működő embert feltételező Sigmund Freudig sokan képviselték azt a nézetet, hogy az öröm valamilyen formája az élőlények létezésnek egyik alapvető tényezője. Ezzel, a hedóniának is nevezhető jelenséggel ugyanakkor szembeállítható egy másféle öröm is, az arisztotelészi eudaimónia, mely a helyes cselekedetekre, viselkedésre, egy magasabbrendű, erényes és tudatos örömérzésre utal. A kurzus ezt, az öröm kétféle megközelítését járja körül a pszichológia új diszciplinája, a pozitív pszichológia szemszögéből. Próbál „rendet rakni” a boldogság keresésének mozgalma terén.
Evolúciós pszichológia (Pléh Ottilia)
A viszonylag új – alig 20 éves – tudományterület bemutatása, amelynek segítségével a humán természet és viselkedés, az ember pszichés működése új, az eddigiektől számos tekintetben eltérő értelmezési keretet kap. Az evolúciós pszichológia az adaptáció és a szelekció fogalomrendszerével a több tíz-százezer évvel ezelőtti tárgyi és emberi környezetből igyekszik levezetni a mai ember számos vonását, érzelmi, indítékbeli és kognitív építményét, társas készségeit. Elődeink fizikai és társas környezetének megismerése, a túléléshez, a szociális alkalmazkodáshoz és a szaporodáshoz szükséges feltételek azonosítása nemcsak az adott körülményekre adott pszichés adaptációk, vi
selkedéses stratégiák megértését segíti elő, hanem egy esetleges, az ember jövőjével kapcsolatos prognózis felállítását is.
Evolúciós szemlélet a fejlődéspszichológiában (Pléh Ottilia)
Az evolúciós fejlődéslélektan az evolúciós pszichológia szemüvegén keresztül, a természetes szelekció és a környezethez való alkalmazkodás elvéből kiindulva igyekszik feltárni és megérteni a magzati élet és a születés sajátosságait, rendellenességeit, a születés utáni szenzomotoros, érzelmi, kognitív és társas fejlődést. Keresi a gyermekkor sajátos, a felnőttkorra gyakran eltűnő vagy módosuló tulajdonságainak epigenetikus hátterét, ultimatív és proximatív magyarázatát. Nemcsak az ontogenetikus fejlődés minden gyermeknél hasonlóképpen alakuló szakaszait igyekszik az eddigiektől eltérő módon megközelíteni, hanem az egyéni különbségek kialakulását is, feltételezve, hogy az evolúciós múltunkban a gyermekkor során megjelenő szelekciós nyomásokra többféle adaptív válasz is kialakulhatott, azaz a gyermekeknek az átlagostól eltérő egyéni fejlődése nem feltétlenül idioszinkratikus, hanem adott esetben jól bejósolható, adaptív reakció.
Psychology of Aggression (Matuszka Balázs)
In this seminar students will learn the basic phenomena and theories in connection with human aggression in a complex and integrative way. The scientific fields of Psychology, Ethology, Cultural Anthropology and Psychiatry as well as Fine Arts will be involved.
The following topics will be discussed throughout the semester:
Introduction: What Aggression really is?
Evolutionary, Biological and Cultural Aspects of Human Aggression
Psychological Models of Aggression
Aggression and Socialization
School aggression 1. (Bullying, Harassment, Violence what’s the difference?)
School Aggression 2. (How to measure bullying and victimization? What can we do about it?) Aggression and Psychopathology 1. (Suicide) Aggression and Psychopathology 2. (Personality Disorders, Substance Use Disorders) How to Measure Aggression?
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PINKER, Steven, Hogyan működik az elme, Budapest, Osiris, 2002. ISBN 963-389-231-7
PRATKANIS, Anthony R , ARONSON, Elliot, A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével, Budapest, Ab Ovo, 1992. ISBN 963-78
53-03-0
STEWART, Ian, JOINES, Vann, A TA – ma: bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe, Budapest, Xénia Kiadó, 1994. ISBN 963-85170-1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a pszichológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
Átlátja a szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
Tisztában lesz azzal, hogy a viselkedéselemző képességgel milyen munkavállalási lehetőségei vannak, és e munkakörökre milyen előírások és szabályok érvényesek.
Tisztában van azzal, hogy a szakképzettséggel ellátható feladatkör a pszichológus-asszisztensi munkakörnek felel meg.
b) képességei
Képes az emberi viselkedés differenciált észlelésére és a helyzetek hatékony felismerésére.
Képes értelmezni, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket szakmai kompetenciájával lefed, és ezt a hatáskört nem lépi át.
