A diplomamunka megírásának célja: a hallgató bizonyítsa, hogy elsajátította a szakma műveléséhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteket és kompetenciákat, azokat képes integrálni és segítő-fejlesztő munkájában alkalmazni. Ismeri a lényeges tudományos-szakirodalmi, szakmódszertani eredményeket, képes azok alapján munkáját önállóan megtervezni, a fejlesztés pedagógiai feladatának eredményességét értékelni. Képes továbbá a  gyermekek teljesítményéről és fejlődéséről, ill. a fejlesztési  folyamatról gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni, az adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, és az eredményeket saját munkájában alkalmazni. Képes saját maga munkáját reflektív módon szemlélni, tapasztalatait konstruktív módon beépíteni személyiségébe és munkájába.

A hallgatók heti rendszerességgel bemutatják a kutatómunkájukat, konzultálnak mind a kutatás módszertanáról, eszközeiről és kivitelezéséről, ind a dolgozat elkészítésének tartalmi és formai követelményeiről. Felkészülnek a dolgozat végleges formába öntésére, esetleges  publikálása, továbbá a munkájuk záróvizsgán történő védésére is.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Dr. Kontra József PhD: A pedagógiai kutatások módszertana, 2011. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/kontra_jozsef/index.html

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat, 1992. ISBN 9632827082

Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás-felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2003. ISBN 96

39128945

Havasréti József: Tudományos írásmű. Budapest: Bölcsész Konzorcium. ISBN 963970430x

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel.

Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.

Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.

Ismeri és érti a nevelés és tan

ítás összefüggéseit.

Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

b)    képességei

Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.

Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.

Képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára.

Képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni.

Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival.

Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására. Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni. Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni.

c)    attitűd

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, sz

akterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

d)felelősségvállalás

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.