Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak az etika tudományos, kulturális, társadalmi és pedagógiai szerepéről, valamint az etika iskolai tanításának elméleti és intézményi kereteiről. A kurzus áttekinti a nevelés és oktatás etikai dimenzióit, az etika tantárggyá válásának történetét, helyét a magyar köznevelésben és más európai oktatási rendszerekben, továbbá az etika taníthatóságával és iskolai feladataival kapcsolatos alapvető kérdéseket. Kiemelt cél a szaktudományi, pedagógiai és pszichológiai szempontok összekapcsolása, valamint a tantervi követelmények értelmezéséhez szükséges szakmódszertani gondolkodás megalapozása.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az etika fogalma, tárgya és főbb tudományos megközelítései; az erkölcs, az érték, a norma, a felelősség és az autonómia alapfogalmai. Az etika szerepe az egyén, a közösség és a társadalom életében, valamint a kultúrában és a nevelésben. A nevelés és oktatás etikai dimenziói; az etika mint tudomány és mint iskolai tantárgy. Az etika szükségességének és taníthatóságának elméleti kérdései. Az etikaoktatás történeti alakulása, európai modelljei és helye a magyar köznevelésben. A különböző iskolatípusokban megjelenő feladatok és elvárások. A hatályos Nemzeti alaptanterv, kerettantervek és érettségi követelmények etikaoktatást érintő elemei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az etika tanításához kapcsolódó tantervi és vizsgadokumentumok elemzése és összehasonlítása. Etikai fogalmak, elméletek és társadalmi kérdések pedagógiai szempontú értelmezése. A szaktudományi tartalmak életkori sajátosságokhoz, tanulási célokhoz és iskolai kontextusokhoz igazítása. Rövid tematikai egységek céljainak és tartalmi súlypontjainak kijelölése. Érvelési helyzetek, esetek és morális dilemmák szakszerű feldolgozása; a tárgyszerű, árnyalt és párbeszédre épülő kommunikáció gyakorlása szóban és írásban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Oktatási Hivatal: Az etika tanításához kapcsolódó hatályos Nemzeti alaptanterv, kerettanterv és érettségi követelmények. Elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.
Kormos József (2018): A filozófia és az etika tanítása. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 9789634542582
Hársfai Katalin (2012): Etika. Budapest: Szent István Társulat. ISBN 9789632772486
Quante, Michael (2012): Bevezetés az általános etikába. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. ISBN 9789633182765
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nemzetközi Teológiai Bizottság (2013): Az egyetemes etika keresése. A természeti törvény új szemlélete. Budapest: Szent István Társulat. ISBN 9789632774558
Singer, Peter (szerk.) (1997): A Companion to Ethics. Oxford: Blackwell. ISBN 0631162119
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy rendszerezi a hallgató etikai alapismereteit, és elhelyezi az etikaoktatást a tudomány, a kultúra, a társadalom és a pedagógia összefüggésrendszerében. A hallgató megismeri az etika tantárgy történeti és nemzetközi kontextusát, magyar köznevelésben betöltött szerepét, valamint a tanítást szabályozó tantervi és vizsgadokumentumokat. Az elméleti témák feldolgozása segíti annak megértését is, miként kapcsolódnak az etikai fogalmak és elméletek a tanulók morális gondolkodásának fejlesztéséhez.
b) képesség
A dokumentumelemzések, viták és esetelemzések során a hallgató megtanulja összekapcsolni a szaktudományi, pedagógiai és pszichológiai ismereteket. Képessé válik etikai fogalmak, elméletek és társadalmi jelenségek közötti összefüggések feltárására, tantervi követelmények értelmezésére, valamint a tartalmak életkorhoz és tanulási célokhoz igazodó közvetítésére. Fejlődik szaknyelvi kommunikációja, érvelési és reflexiós képessége.
c) attitűd
A kurzus a világnézeti és erkölcsi pluralitás iránti nyitottságot, az eltérő álláspontok tiszteletteljes megismerését és a párbeszédre való készséget erősíti. A hallgató reflektál saját értékítéleteire, kerüli a leegyszerűsítő vagy indoktrináló megközelítést, és elköteleződik az emberi méltóságot, a lelkiismereti szabadságot és a felelős közösségi részvételt támogató pedagógiai gyakorlat mellett.
d) autonómia és felelősség
A hallgató a tantervi előírások, a szakmai-etikai szempontok és a tanulócsoport sajátosságainak mérlegelésével képes felelős módszertani döntések előkészítésére. Önállóan tájékozódik a szakirodalomban és a szabályozó dokumentumokban, felismeri saját tudásának határait, és felelősséget vállal a szakszerű, kiegyensúlyozott és befogadó etikaoktatás feltételeinek megteremtéséért.
