A hallgatók ismerjék meg a mozgóképkultúra, médiaismeret és kommunikáció oktatásának célját, tartalmát, módszereit, szintereit, követelményeit és taneszközeit a különféle iskolafokozatokban. Továbbá, ismerkedjenek meg a legeredményesebb tanítási stratégiákkal és módszerekkel, fedezzék fel el a mozgóképkultúra, médiaismeret és kommunikáció tanulmányozásának eredményes stratégiáit, fedezzék fel a tantárgy tanulói személyiségfejlődésre gyakorolt hatását. A tárgy tanulmányozása során a tanulási folyamat szervezésének és irányításának lehetséges módozataival, a pedagógiai értékelés módszereinek és eszközeinek az alkalmazásával, a tanulócsoportok közösséggé alakításának tantárgyban rejlő lehetőségeivel is megismerkednek a pedagógusjelöltek.

1.    Miért van szükség médiaoktatásra? A 2020-as NAT és a médiaoktatás. Tanuláselméletek és szakmódszertan.  A tanulás folyamata a média és a kommunikációoktatásban

2.    A média és kommunikációtanítás céljai

3.    A médiaoktatás tartalmi szabályozása

4.    A tanítási-tanulási stratégia fogalma, helye és szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. A tanítási-tanulási stratégiák hatása a személyiségfejlődésre

5.    Problémamegoldás a média és kommunikációoktatásban

6.    Modellezés a média és kommunikációoktatásban

7.    Ismeretelméleti stratégia alkalmazhatósága a média és kommunikációoktatásban

class="MsoNormal" style="font-family:Calibri;margin-left:57px;text-align:left;text-indent:-18pt;">8.    A projektek alkalmazása a média és kommunikációoktatásban

9.    A média és a kommunikáció óra tervezése

10.    Alkalmazás, gyakorlás

11.    Összefoglalás

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Hatályos NAT (általános bevezető és a tantárgyra vonatkozó fejezet), tantárgyi kerettantervek, érettségi rendelet az Oktatási Hivatal honlapján www.oktatas.hu 

Antalóczy Tímea (szerk.) 2015. Határtalan médiakultúra. Wolters KLuwe. Budapest.

Guld Ádám (2022) A Z generáció médiahasználata. Jelenségek Hatások kockázatok.Libri. Budapest.

Hobbs Renee (2011) Digital and Media Literacy. Corwin. California.

Korpics Márta (2020) Vallások és  egyházak  a  nyilvánosságban JEL

- KEP. 2020. 2. 75

Szőke-Milinte Enikő (2020) Információ –Média(tudatosság)-Műveltség. A Z generáció Tanulása. Szaktudás Kiadó Ház.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) Tudás:

- Ismeri a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásának céljait, tartalmait, módszereit, színtereit, eszközeit, munkaformáit az oktatásban.

Tájékozott a mozgókép- és médiaismeret szakterületén alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő eszközök használatában. 

b) Képesség:

- Képes a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztására, saját segédanyagok készítésére. Képes szakszerűen meghatározni a médiaműveltség feladatait, tartalmait, módszereit és eszközeit.

c) Attitűd:

- Adaptívan viszonyul a különböző személyiségű tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális, valamint erkölcsi fejlesztéséhez; felelősen koordinálja a tanulók médiafelhasználó, tartalom e

lőállító, interpretáló tevékenységét.