Tantárgy adatlapja
A főkollégium célja áttekinteni, rendszerezni és elmélyíteni a középkori Magyar Királyság szakrális építészetéről rendelkezésre álló ismeretanyagot. A főkollégium kronológiai sorrendben kíséri végig a szakrális építészet magyarországi fejlődését a 11. századi kezdetektől a 16. század közepéig, sőt a királyi Magyarország, illetve Erdély esetében a 17. század végéig. A kollégium építészeti stílusok szerint rendszerez, és a preromán kor, román kor, gótika, illetve reneszánsz fogalma köré rendezve mutatja be a fontosabb egyházi épületeket, külön kiemelve a szerzetesrendi építészet jelentőségét. A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán számonkérés, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Marosi Ernő ? Wehli Tünde: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Balassi Kiadó, Budapest 1997. (72 ps.) ISBN 9635061102
Marosi Ernő: A romanika Magyarországon. Corvina, Budapest 2013. (174 ps.) ISBN 9789631361483
Marosi Ernő: A gótika Magyarországon. Corvina, Budapest 2008. (144 ps.) ISBN 9789631357325
Ritoók Ágnes – Simonyi Erika (szerk.): Árpádok országa. Magyar Nemzeti Múzeum – Magyar Tudományos akadémia, Budapest 2022, 107–193; 257–311; 495–518. ISBN 9786155978708
Ajánlott irodalom:
Szakács Béla Zsolt: Az oszlop az Árpád-kori építészetben. in: Rostás Tibor ? Simon Anna (szerk.): Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat, Budapest 2000.
(pp. 7?27) ISBN 9634633765
Szakács Béla Zsolt: Az államalapítás korának építészete Magyarországon. in: Műemlékvédelem 44. 2000. (pp. 67?74) ISSN 0541-2439
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a régészet általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát. Tájékozott a régészet különböző természettudományos módszereiben, és ismeri azok felhasználási lehetőségeit.
Ismeri a régészeti felderítés és feltárás módszertanát.
Tájékozott legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, ismeri annak legfontosabb problémaköreit, módszertanát, szakkifejezéseit és szakirodalmát. Történeti korok esetében ismeri az alapvető írásos forrásokat.
Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
Megalapozza és elmélyíti az ismereteket Kárpát-medence középkori szakrális építészetéről.
A hallgatók ismeretanyagot szereznek az egyes építészeti stílusok keltezésének a megállapításához.
b) képességei
Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Képes a feltárt és dokumentált régészeti források és lelőhelyek tudományos igényű feldolgozására és közlésére.
Képes megoldási javaslatokat adni a régészeti kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
Megalapozza azt a képességet, hogy hallgató mintegy „olvassa” az ép vagy romos állagú épületet, felismerje az egyes építészeti stílusokat, az épületeken végre hajtott átalakítások lényegét és menetét.
A kurzus során fejlődik a hallgatók vizuális képessége és elemző szemlélete.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
Hatékonyan együttműködik a régészet területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
