Tantárgy adatlapja
A szervezetszociológia célja a szervezetek szociológiai aspektusainak megismerése, a legfontosabb elméleti és kutatási irányzatok áttekintése. A szervezetek belső folyamatainak vizsgálatát a társadalmi környezettel való kölcsönhatások bemutatása egészíti ki.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BUCHANAN, Mark, Nexus, avagy kicsi a világ, a hálózatok úttörő tudománya, Budapest, Typotex, 2003. ISBN 963-9326-77-1
HIRSCHMAN, Albert O., Kivonulás, tiltakozás, hűség, Budapest, Osiris, 1995. ISBN 963-379-080-8
JÁVOR István, Felelőtlen szervezetek, In: Szociológiai Szemle, 2004/1. p. 66–87.
MARCH, James G., Szervezeti tanulás és döntéshozatal, Budapest, Alinea, 2005. ISBN 963-86651-30
Ajánlott irodalom:
BAKACSI Gyula, Stratégiai emberi erőforrás menedzsment, Budapest, KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2004. ISBN 963-224-543-1
MILLER, Gary J., Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana, a „Miért van hierarchia?” című rész, Budapest, Aula, 2002. ISBN 963-947-8008
PERROW, Charles, Szervezetszociológia, Budapest, Osiris, 2002. ISBN 963-379-313-0
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
