Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tanárjelölt által választott történelemtanári szakképzettség újkori egyetemes és magyar történeti ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat tartalmazza a szakterület teljes, komplex ismeretanyagát. A tanárjelöltnek bizonyítania kell a szigorlat során a diszciplináris felkészültségét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
EGYETEMES TÖRTÉNET (1492–1825)
Tételek:
1. A nagy földrajzi felfedezések időszaka.
2. Az európai gyarmatbirodalmak sajátosságai.
3. A reformáció kezdete és konfesszionalizáció Európában a 16. század végéig.
4. Vallásháborúk Európában a 16–17. században.
5. Dinasztikus konfliktusok Európában a 17–18. században.
6. A felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus.
7. Az amerikai függetlenségi háború és az Egyesült Államok születése.
8. A francia forradalom kitörésének okai, lefolyása a napóleoni konszolidációig.
9. A napóleoni háborúk és Európa.
10. Szent Szövetség Európája és annak működése az 1820-as évektől.
11. Az ipari forradalom kezdete, vívmányai és hatásai Európában.
MAGYAR TÖRTÉNELEM (1526–1699)
1. A mohácsi csata előzményei, lefolyása és következményei.
2. A magyarországi belháborús időszak Buda 1541-es elvesztéséig.
3. A várháborúk kora Magyarországon.
4. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és története a 16–17. században.
5. Habsburg-ellenes hadjáratok és felkelések: Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi (1604–1711).
6. A vasvári béke és következményei. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér szerepe a törökellenes harcokban. A török elleni visszafoglaló háborúk kora.
7. Felekezetek és társadalom a háromrészre szakadt Magyarországon.
MAGYAR TÖRTÉNELEM (1700–1850)
Reformáció, katolikus megújhodás, reneszánsz és barokk kultúra Magyarországon (1517–1800).
Magyarország a XVIII. században: közigazgatási átalakítások, a nemesség és a jobbágyság helyzete, országgyűlések Mária Terézia idején. A felvilágosult abszolutizmus elmélete és rendszere, II. József uralma.
Magyarország a napóleoni háborúkban (1792–1815). A felvilágosodás korának kultúrája, a nyelvkérdés. A magyar nemesi, majd polgári nemzeti ideológia sajátosságai. A nemzetiségi mozgalmak a XIX. század első felében.
A polgári átalakulás programjai és vitái, infrastrukturális fejlődés a reformkorban (1825–1848). A reformországgyűlések törvényei és következményei.
Az 1848-as áprilisi törvények, a Batthyány-kormány működése, az Olmützi Alkotmány (1849) és a Függetlenségi Nyilatkozat (1849).
A szabadságharc katonai története (1848–1849).
TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ:
Magyarország népessége a XI–XVIII. század között; a Hungarus-patriotizmus és a területi alapú nemzetfogalom, demográfiai változások.
Szlavónia, Horvátország és Dalmácia, továbbá Erdély, benne az Erdélyi Fejedelemség fogalma, helyzetének változásai a középkortól 1945-ig.
Magyar (székely, palóc) és nem magyar anyanyelvű (jász, kun, szepességi és erdélyi szász) népcsoportok letelepedése, földrajzi helye, identitása és kollektív kiváltságai Magyarországon a XII. századtól 1876-ig. A vármegyerendszer.
Bányászat és ásványkincsek a Kárpát-medencében az Árpád-kortól a XX. századig.
Településszerkezet, városhálózat és településtípusok (pl. szabad királyi város, mezőváros, község) Magyarországon a középkortól a XX. századig.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
EGYETEMES TÖRTÉNET (1492–1850)
Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris, Budapest, 2009.
Ifj. Barta János: „Napkirályok” tündöklése. Európa a XVI–XVIII. században. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1996.
Hahner Péter: A régi rend alkonya: egyetemes történet 1648–1815. Panem, Budapest, 2006.
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történet 1789–1890. Osiris, Budapest, 2020. (Vonatkozó fejezetek 1850-ig.)
MAGYAR TÖRTÉNELEM (1526–1699)
Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Pannonica, Budapest, 2000.
Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2010, 2016.
MAGYAR TÖRTÉNELEM (1700–1850)
Barta János ifj.: A tizennyolcadik század története. Pannonica, Budapest, 2000.
Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Osiris, Budapest, 2005.
Magyar történeti szöveggyűjtemény II/2., 1526–1790. Szerk. Sinkovics István. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968, 804–816, 970–999, 1030–1044, 1065–1068.
TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ:
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában (1–3. kötet). Akadémiai Kiadó–Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
Georges Duby (szerk.): Franciaország története I. Osiris, Budapest, 2005.
Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Gondolat, Budapest, 1977.
Európa az újkorban, 16–18. század. Szerk. Orosz István−ifj. Barta János−Angi János. Multiplex Média–DUP, Debrecen, 2006.
Őze Sándor: A határ és a határtalan – Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. METEM, Budapest, 2006.
Sz. Simon Éva: A Hódoltságon kívüli „Hódoltság” – Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2014.
R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetéből, I. 1526–1606. Korona Kiadó, Budapest, 1999.
Bitskey István: Hitviták tüzében. Gondolat, Budapest, 1978.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A tanárjelölt rendelkezik mindazokkal az információkkal, amelyek révén biztosan tájékozódik az ókori és középkori történelem legfontosabb kérdéseiben.
Ismeri az újkor tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit.
b) képességei
A hallgató az újkori egyetemes és magyar történelem keretrendszerén belül képes szakszerűen kifejezni magát.
Képes a korszakos tudományterületen a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.
c) attitűdje
Reálisan ítéli meg az újkori egyetemes és magyar történelem oktatásban betöltött szerepét.
d) autonómiája és felelőssége
A hallgató jelentős mértékű önállósággal rendelkezik az újkori egyetemes és magyar történelmet illetően átfogó és speciális kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
