A kurzus során a hallgatók mélyebben megismerkedhetnek speciális irodalmi és kultúratörténeti problémákkal, irodalomtörténeti kapcsolatokkal, egyes, az intézetünkben kutatott életművekkel (pl. Milosz, Gombrowicz, Dosztojevszkij, Csehov, Bahtyin, a lengyel tényirodalom szerzői, az orosz regény, a formalista irodalomtudomány öröksége). Elmélyülhetnek irodalom- és kultúraelméleti problémákban, azok idegen nyelvű szakirodalmában, feltérképezhetik a szláv irodalom- és kultúratudomány legfontosabb irányainak (formalista és történeti poétika, kultúraszemiotika) kapcsolatait más tudományos diskurzusokkal. A kurzus keretében nyílik lehetőség olyan témakörök mélyebb megismerésére is, mint pl. az orosz nyelvbölcseleti gondolkodás története (Potebnya, Florenszkij, Sz. Bulgakov, Loszev, Bibihin, Horuzsij); a képteológia (Florenszkij, Trubeckoj, Sz. Bulgakov); a mítosz poétikája és a mitopoétika (Losszkij, Propp, Toporov, Ivanov); a klasszikus orosz irodalom 20. századi olvasatai az orosz vallásbölcseletben (Bergyajev, Szolovjov, Vjacs. Ivanov, Merezskovszkij) és a lengyel esszéirodalomban (pl. Milosz, Przybylski); Mihail Bahtyin kulturológiája; a tartui szemiotikai iskola kultúraszemiotikája (B. Uszpenszkij, Gaszparov) a kortárs orosz gondolkodás: a posztmoderntől az új antropológiáig (Epstein, Etkind, Podoroga); kultusz és irodalom kapcsolata. Önálló kutatómunkával fejleszthetik az irodalom interpretációjának módszereivel, az irodalomértés szláv hagyományával és alkalmazhatóságával kapcsolatos ismereteiket és készségeiket. Fejleszthetik kutatásmódszertani ismereteiket, valamint a szakirodalom szakszerű feldolgozásának módszertanára vonatkozó ismereteiket. A speciális kollégium felkészíti a hallgatót az önálló kutatási tevékenységre és majd a doktoranduszképzésben történő eredményes részvételre. A szemináriumot változó fókuszú tematikával hirdetjük meg.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

−    A hallgató összefüggéseiben is átlátja a szlavisztika elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

−    Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.

−    Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

−    Átfogóan ismeri a szláv nyelvekre jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

−    A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

b) képességei

−    A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

−    Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

−    A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

−    Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

−    Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

−    Hathatós oktatói iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

−    Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

−    A szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

−    Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.

−    Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

−    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

−    Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

−    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

−    Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

−    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.