Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Szláv nyelvészet 2. (hangtan, alaktan)
Tárgy kódja: BMLSV04600M
Óraszám: N: 0/0/0, L: 10/0/0
Kreditérték: 4
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Kollokvium
Felelős kar: BTK
Felelős szervezeti egység: Közép-Európa Intézet
Tárgyfelelős oktató: Dr. Lyavinecz-Ugrin Marianna
Tárgyleírás:

 

A tantárgy céljának rövid ismertetése:

A tantárgy első része a fonetika keretei között részletesen foglalkozik a mai orosz és lengyel nyelv beszédhangjainak csoportosításával, a hangváltakozásokkal és a fonetikus transzkripcióval. A fonológiai részben a hallgatók megismerkednek a fonémák pozícióival, a fonológiai oppozíciókkal és a fonematikus transzkripcióval. A szuperszegmentális fonetika keretei között elsősorban a szuperszegmentális egységekkel, a beszéd tagolásával és az intonációs szerkezetekkel ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy második része megismerteti a hallgatót a mai orosz és lengyel nyelv morfológiájának alapvető kérdéseivel. Az orosz és lengyel nyelv fúziós (flektáló) jellegét a magyar nyelv agglutináló jellegével összevetve mutatja be, kiemelve az orosz és lengyel nyelvben meglevő agglutinatív sajátosságokat is. Részletesen foglalkozik a szó szerkezeti elemeivel, a szavak morfémákra bontásával és a morfémák határának átrendeződésével. Kitér a szófajok meghatározásának problematikájára, majd az orosz és lengyel igék bizonyos nyelvtani kategóriáit részletesen elemzi, különös tekintettel az igeszemlélet kategóriájára. A tárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató olyan hangtani és alaktani elméleti hátérrel rendelkezzen, amelynek segítségével képes lesz nyelvészeti doktori képzésben is megállnia a helyét.

 

Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:

1) Bevezetés a leíró nyelvészetbe. A nyelv szintjei. A paradigmatikus és a szintagmatikus kapcsolatok a nyelvben 2) A fonetika meghatározása és részterületei. A hangképző szervek. Az orosz, a lengyel és a magyar artikulációs bázis egybevetése. A mai orosz és lengyel nyelv beszédhangjai. A mássalhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásainak csoportosítása és jellemzése 3) A magánhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásai. A fonetikai transzkripció. A fonológia és a fonéma fogalma, A Moszkvai Fonológiai Iskola. A fonémák pozícióinak meghatározása 4) A fonémák fő képviselői és az allofónok. A mai orosz és lengyel nyelv artikuláció szerinti fonológiai oppozíciói, egybevetve a magyar nyelv fonológiájával. A fonematikus transzkripció. A hiperfonéma fogalma 5) A szuperszegmentális fonetika. A szuperszegmentális fonetikai egységek és jellemzőik. A beszéd tagolása. A szuperszegmentális fonetikai jegyek. Az orosz és a lengyel szóhangsúly egybevetve a magyar hangsúllyal 6) A fonetikai szintagma és a nyilatkozat (frázis) intonációja. Az intonáció fogalma és komponensei. A mai orosz és lengyel beszéd intonációs szerkezetei, egybevetve a magyar intonációval 7) A morfológia fogalmának és tárgyának átismétlése. A leíró grammatika fogalma és a grammatikai absztrakció. A fúziós (flektáló) nyelv sajátosságai mai orosz és lengyel nyelvi anyagon. A grammatikai jelentés kifejezésének eszközei. A toldalékolás technikái 8) A fúziós (flektáló) és az agglutinatív technika különbözősége orosz, lengyel, magyar és kazah példákon. A flexiók polifunkcionalitása a flektáló (fúziós) orosz és lengyel nyelvben. A ragok egy funkciója az agglitunáló magyar nyelvben 9) Agglutinatív jelenségek a mai orosz és lengyel nyelvben. Az egyszerűvé válás jelensége. A toldalékolásos kéttagú szóképzés tendenciája 10) A szó fogalma. A szó szerkezeti elemei. A morfémák és a morfok. A morfémák fajtái és csoportosítása a magyar nyelvvel történő összevetésben. A morfémák átrendeződése, határainak megváltozása. A szó elemeinek morfológiai és etimológiai szempontú vizsgálata 11) A szófajok meghatározásának problémája. A grammatikai kategóriák meghatározása és csoportosítása. A szófajok rövid átismétlése. A szófai átcsapás. Az igei valencia. Az orosz és lengyel igék nyelvtani kategóriáinak rövid átismétlése. A tárgyas és tárgyatlan igék 12) Az igeszemlélet (VID) részletes vizsgálata. Az igeszemlélet fogalma. Az igeszemléleti párok képzése. A cselekvés tulajdonsága és az igeszemlélet 13) A cselekvés mennyisége és az igeszemlélet. Az igeszemlélet és a modalitás. Igeszemlélet az imperatívuszban 14) Az igeszemlélet aspektuális jelentésben. Az igeszemlélet és a mondat aktuális tagolása közötti kapcsolat

Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:

A hallgatók képessé válnak a fonetikai és fonematikus transzkripcióra, valamint a szóalakok morfokra bontására.

 

A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):

Knyazev, S.V. – Pozharitskaya, S.K.: Modern Russian literary language. Phonetics, spelling, graphics and spelling. Textbook for universities. Moscow: MSU, 2011. ISBN 9785829112523

Vinogradov, V.V.: Russian language. Grammatical doctrine of words. Moscow, 2001. ISBN 520003017X

Dłuska, Maria: Fonetyka polska. Artykulacja głosek polskich. Warszawa–Kraków, 1986. ISBN 8301031964

Grzegorczykowa, Renata; Laskowski, Roman; Wróbel, Henryk (red.): Gramatyka współczesnego języka polskiego. Morfologia. Warszawa, 1998.1-2. köt. ISBN 8301123869

A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):

Karavanov, A. A.: Types of Russian Verbs: Meaning and Usage. Moscow, 2005. ISBN 5883370624

Bondarko, L. V.: The Sound Structure of the Modern Russian Language. Moscow, 1977.

Saloni, Zygmunt; Gruszczyński, Włodzimierz; Woliński, Marcin; Wołosz, Robert: Słownik gramatyczny języka polskiego. Warszawa, 2007. ISBN 9788321413754

Saloni, Zygmunt; Świdziński Marek: Składnia współczesnego języka polskiego. Warszawa, 2007. ISBN 9788301152895

 

Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:

a) tudása

A hallgató összefüggéseiben is átlátja a szlavisztika elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik, mind az orosz, mind a lengyel nyelv vonatkozásában.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.

Tájékozott a fonetikában, a fonológiában és a szintaxisban.

b) képességei

Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Korszerű nyelvészeti ismereteken alapuló használata az orosz és a lengyel nyelvnek.

c) attitűdje

Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

Leíró nyelvtani ismeretei fényében másképp áll hozzá egy idegen nyelv elsajátításához is.

Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Önállóan felismeri a nyelvtani szerkezetek hátterét.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

 

 

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

szlavisztika BMLB-XSLA mesterképzés (MA/MSc) Levelező magyar 4 félév BTK
szechenyi-img-alt