Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a közösségi és az uniós szociálpolitika történetét, a szociális jogosultságok és a szociális koordináció viszonyait. A tantárgy során bemutatásra kerül az EU szociális párbeszéd és intézményrendszer, a szociális és munkajogi jogalkotás – jogérvényesítés, a családok védelme és az egyenlőség formális és tényleges viszonyai, illetve a diszkrimináció tilalma.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy a hazai gondoskodáspolitikai rendszerekhez képest, át-tekinti az európai foglalkoztatási, esélyegyenlőségi, közös szabályok és programok rendszerét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Szabó Marcell (szerk.) – Láncos Petra – Gyenei Laura: Uniós szakpolitikák, Budapest, SZIT, 2015. ISBN 9789632775746
Humpler Sára – Gellérné Lukács Éva – Petrovics Zoltán – Dudás Katalin: Az EU szociális és munkajoga, ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2020, ISBN 9789633122808
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Czine Ágnes: Kötelező gondoskodás az Alaptörvénybe és az Európai Unióban. in: Bevezetés a gondoskodáspolitikába (szerk. Tóth Tibor és Farkas Péter), L’Harmattan Kiadó 2024. ISBN 978-963-646-201-7
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy megalapozza a hallgatók uniós szintű szociálpolitikai tájékozottságát azáltal, hogy rendszerszinten elemzi a közösségi szociálpolitika fejlődését, intézményi struktúráit és jogi mechanizmusait. A szociális jogosultságok és a koordinációs eszközök vizsgálata fejleszti a jogértelmezési készséget és a több szintű kormányzás összefüggéseiben való gondolkodást. Az uniós szociális párbeszéd, valamint a szociális és munkajogi szabályozás elemzése hozzájárul a normatív és gyakorlati jogérvényesítési folyamatok átlátásához. A családvédelem, az egyenlőség és a diszkrimináció tilalmának feldolgozása erősíti az értékalapú, emberi jogi szemléletű szakmai attitűd és a felelős döntés-előkészítési kompetencia kialakulását.