Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás a legfelső nyelvi szint grammatikai- és pragmatikai jellemzőit ismerteti a hallgatókkal. Igyekszik naprakész képet adni a magyar szövegtani kutatások állásáról. Részletesen foglalkozunk a szöveg fogalmával, a szövegtípusokkal, a szöveg szerkezetével, szintaktikai- és szemantikai szintjével, pragmatikai természetével, valamint a szövegalkotás- és befogadás folyamatával és tényezőivel. Megismerkedünk a multimediális szöveg jellemzőivel és az intertextualitás különböző fajtáival. Közben végig szem előtt tartjuk az általános és középiskolai tudásközvetítés és a helyesírás szempontját is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A szövegtan törzsanyaga.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A különböző típusú szövegek elméletileg megalapozott elemzése, értékelése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. ISBN 9631958809
Szikszainé Nagy Irma 2006. Leíró magyar szövegtan. Budapest, Osiris Kiadó. ISBN 9633896819
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Petőfi S. János 2004. A szöveg, mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Budapest, Akadémiai Kiadó. ISBN 9630581264
Tolcsvai Nagy Gábor: Szövegtan. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Bp., Akadémiai Kiadó, 2006. 80–109. ISBN 9630583240
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Megismeri a szövegtan jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit, alapvető szakkifejezéseit (BA KKK 7.1.1. a) szakasz). Képes a terület jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, közérthetően, választékos stílusban írni és beszélni (7.1.1. b) szakasz). Érti, a különböző szövegtípusok történeti és társadalmi beágyazottságát, pragmatikai vonatkozásait (7.1.1. c) szakasz). A tanárképzésben részt vevők rendelkeznek a Nemzeti alaptantervben meghatározott ismeretanyag közvetítéséhez szükséges korszerű nyelvtudományi, valamint anyanyelv-pedagógiai ismeretekkel, képesek eltérő nyelvelméleti kiindulópontokból tekinteni a vizsgált nyelvi jelenségekre, azokat általánosan modellálni, és a korosztálynak megfelelő módon értelmezni. Képesek lesznek a szaktárgy tanításában a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe venni, a nyelvészeti összefüggésekkel, fogalmakkal kapcsolatos egyéni megértési nehézségeket kezelni (osztatlan tanári KKK 4.2.1.).
