Tantárgy adatlapja
A tudás fogalma. A tanulási képesség fogalma. A tanulási képesség atipikus fejlődése. A tanulási korlátok osztályozása. A tanulási akadályozottság fogalmának kialakulása, helye a gyógypedagógia fogalomrendszerében. A tanulási akadályozottság jellemzői, pedagógiai válaszok a sajátos tanulási jellemzőkre. A tanulási akadályozottság nevelésiszükséglet-alapú megközelítése. Tanítási-, osztálytermi-, szervezési-, tananyag közvetítési-, értékelési-, önállóság fejlesztését célzó stratégiák. Az intézményhálózat kialakulásának története, jelenlegi helyzete. A tanulásban akadályozott tanulók nevelését- oktatását szabályozó dokumentumok. A tanulásban akadályozott tanulók sajátos szükségletei, a komplex rehabilitáció feladatai. A tanulásban akadályozott tanulók integrációja.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Meggyesné Hosszu Tímea és Nagyné Hegedűs Anita (2015): A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése. Digitális tananyag. SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged. Elérhető: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/elerhetoek-az-elkeszult-digitalis-tananyagok/ ISBN nélkül
Mesterházi Zsuzsa (szerk., 2001): Gyógypedagógiai Lexikon, ELTE BGGYFK Budapest. ISBN 9634635113.
Mesterházi Zsuzsa és Szekeres Ágota (szerk., 2019): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Egyetemi tankönyv a Gyógypedagógia szak Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány számára. Eötvös Kiadó, Budapest. ISBN 9789637155703
Szekeres Ágota (2020): Hogyan támogassuk az intellektuális képességzavart mutató gyermekeket? Útmutató az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált neveléséhez. Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport, EKE, Eger. ISBN 978615529790
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Oktatási Hivatal, 2020. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok
Ajánlott irodalom:
Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest. 23–111., 227–238. ISBN 9630580136
Illyés Sándor (szerk)(2000): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE, Budapest. 430–459. ISBN 9637155287
Szabó Ákosné (szerk) (2008): Tanulmányok a tanulásban akadályozottak pedagógiája és határtudományai köréből. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. ISSN 1789-2554.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Rendelkezik a tanulásban akadályozott személyek kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
Ismeri a tanulás biológiai alapjait.
Széleskörű tudással rendelkezik a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatban.
Ismeri az integrált, inkluzív nevelés szakirányhoz kapcsolódó specifikumait.
Tisztában van a tanulási akadályozottság (tanulási zavar, tanulási nehézség) és a magatartási problémák összefüggéseivel.
Ismeri a tanulási motiváció különböző elméleti megközelítéseit.
Ismeri a tanulásban akadályozott fiatalok továbbtanulási útjait, elhelyezkedésük lehetőségeit, életminőségük befolyásolását.
Tisztában van a tanulási akadályozottság szociokulturális kontextusával, ezt értelmezni is tudja saját tevékenységére vonatkozóan.
Érti az értékelés és fejlődés összefüggéseit, ismeri az értékelés funkcióit, folyamatát, módszereit, eszközeit, rendelkezik a differenciált értékelési formák megválasztásához szükséges tudással.
A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek és családjaik érdekében tájékozott a partnerekkel való együttműködés módjairól.
Ismeri gyógypedagógus-szerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógus személyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető gyógypedagógusi kommunikáció szempontjait.
b) képességei
Képes a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavart és a tanulási nehézséget mutató gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére.
Képes az állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.
Képes adaptív módon alkalmazni a tanulásban akadályozott fiatalok szociokulturális háttértényezőiről és jellemzőiről szerzett ismereteit, kiemelten a tanulási folyamatokkal kapcsolatban.
A gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, differenciált egyéni és csoportos fejlesztést tervez és vezet.
Egy idegen nyelven megbízhatóan ismeri a tanulásban akadályozottak pedagógiájához tartozó szakkifejezéseket, továbbá ismeri a tanulási akadályozottság, a tanulásban akadályozottak pedagógiája hazai és nemzetközi szakirodalmát.
c) attitűdje
Nyitott innovatív gyógypedagógiai elképzelések és megoldások megismerésére.
Saját lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja saját tanulási folyamatainak tudatosítását, törekszik az önszabályozott tanuláshoz szükséges tudás és képességek megszerzésére.
Elkötelezett a fogyatékos személy tanulási és terápiás szükségleteinek kielégítése és a tanuláshoz, terápiához igazodó környezet megválasztása, kialakítása iránt. A fogyatékos személyek lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja a tanulás folyamatainak tudatosítását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képességek megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését.
Elkötelezett a fogyatékos személyek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.
Törekszik az ön- és társismeret, önelfogadás, önreflektivitás fejlesztésére.
Nyelvi készségeit az élethosszig tartó tanulás jegyében karban tartja és fejleszti.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a gyakorlatban érintett csoport sikeres munkájáért.
A gyakorlati órákon és azon kívül, a társaival, oktatóval előítélet- mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat rendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának, példaértékű kommunikációjának folyamatos alakításáért.
