Tantárgy adatlapja
A kurzus a szociológia, a pszichológia, a pszichiátria, a jog és a pedagógia tudománya felől igyekszik képet adni az egyes beilleszkedési zavarokról és devianciafajtákról.
Az előadás érinti mindazokat a kérdéseket, amelyek adott viselkedés deviánssá minősítésének folyamatában megfogalmazódhatnak (mit tekinthetünk devianciának? léteznek-e olyan univerzális értékek és normák, amelyek a deviánssá minősítés alapjának tekinthetőek, vagy a devianciák viszonylagossága a jellemzőbb? mi a hasonlóság, illetve a különbség a deviancia és a másság között? van-e tökéletes konformitás, egyáltalán szükség van-e rá? lehetnek-e a devianciáknak funkciói, avagy csak diszfunkciói léteznek?). Az előadás kitér a deviáns viselkedések magyarázatául szolgáló elméletekre, közöttük is elsősorban a társadalmi beállítottságú magyarázó elvekre. A szociológia tudományán túlmenőleg kitekintünk a pszichológia, a biológia, az antropológia deviáns magyarázataira is. A tantárgy érinti az olyan klasszikusnak számító deviációkat, mint az öngyilkosság, alkoholizmus, mentális megbetegedések, kriminalitás, valamint a kábítószer-fogyasztás. Szó lesz olyan ritkábban tárgyalt devianciatípusokról is, mint a vallási vagy a szexuális devianciák, illetve a szigorúan devianciáknak nem tekintett, de súlyos beilleszkedési problémákat okozó más magatartási zavarokról. Beszélünk a devianciák kezelhetőségének kérdéséről, a preventív, szankcionáló és korrigáló eszközökről, illetve a magyarországi deviancia politikákról, továbbá a normasértések előfordulási gyakoriságáról.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Pikó Bettina (szerk.), A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban, Szeged, JATEPRESS, 2011. ISBN 3159780001558
Rosta Andrea, A deviáns viselkedés szociológiája, Budapest, LOISIR, 2007. ISBN 9638758316
Ajánlott irodalom:
Münnich István – Moksony Ferenc (szerk.), Devianciák Magyarországon, Budapest, Közélet Kiadó, 1994. ISBN 9638524707
Fekete Sándor, Deviancia és társadalom, Pécs, Comenius, 2001. ISBN 9630067242
Goffman, Erving, Stigma és szociális identitás, in: Goffman, Erving, A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Budapest, Gondolat, 1981. 179-239. o., ISBN 963280614X
Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára (szerk.), A deviancia szociológiája, Budapest, ELTE–T-TWINS, 1993. ISBN 9637977406
Kolozsi Béla, Deviancia, Budapest, Gondolat, 1992. ISBN 9632826744
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti a szociológiában meghatározó folyamatokat.
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti azokat a társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a szociológiai gondolkodás meghatározó tendenciáit.
b) képességei
Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és összegző értékelésére.
Képes a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására, az azokhoz kapcsolódó bibliográfiák, tematikus összeállítások figyelemmel kísérésére.
Képes statisztikai adatelemzésre.
c) attitűdje
A tudományos szemléletmódok iránti megbecsülés elve alapján tevékenykedik, és nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezetten képviseli szakmai elképzeléseit.
Tudatosan törekszik a tudományos értelemben vett objektivitásra.
A tudományos korrektség elve alapján jár el, kerülve minden hátrányos megkülönböztetést.
d) autonómiája és felelőssége
Személyes felelősséggel tartozik a szociológus mesterség szakmai és etikai szabályainak betartásáért, a szociológus szakma integritásának megőrzéséért.
Elkötelezetten képviseli a szakmai érdekeket.
Fokozott felelősséggel tartozik a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adataik védelme iránt.
