Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás témája az emlékezet működése az egyéni, pszichológiai tényezők, a társadalmi hatások és a kulturális tartalmak kölcsönhatása alapján. Az egyén”természetes” memóriakapacitása, a részben velünk született emlékezőképesség társadalmi és kulturális környezetben bontakozik ki, a nyelv és a kommunikáció hatékony közreműködésével. A 20. század első felében kialakított értelmezési kereteket Halbwachs társadalmi, kommunikatív hatásokat kiemelő elképzelései határozták meg. Az utóbbi évtizedekben az Assmann házaspár kulturális emlékezet-koncepciója alapján már a hosszú távú emlékezet kialakulásának és működésének sajátosságai kerültek a figyelem középpontjába. Az egyéni, a társadalmi és a kulturális tényezők, hatások változó mintázatait rekonstruálhatjuk a történelem során. E hatások, tényezők és mintázatok bemutatása az előadás fő célja.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az emlékezet kutatásának tudományos irányzatai: filozófiai, pszichológiai és szociológiai megközelítések. Epizódikus, szemantikus és procedurális emlékezet; a pszichológiai kategóriák haszna az emlékezetre vonatkozó ismeretek pontosításában. Társas és társadalmi hatások az emlékek rögzítésében és előhívásában: Halbwachs és az élő, kommunikatív környezet. A kulturális emlékezet paradigmája, Jan és Aleida Assmann emlékezetkutatásai. Szóbeliség, írásbeliség és emlékezet viszonya a történelemben. A traumatikus emlék kollektív mintázatai: a társadalmi és kulturális trauma kialakulása és hatása a kollektív emlékezetben. A felejtés egyéni és társadalmi okai: a kommunikációs közeg és a kulturális környezet kölcsönhatása. Nemzeti emlékezet, történelmi emlékezet, emlékezetpolitika: identitás és emlékezés viszonya a történelemben. A fenti témakörökhöz kapcsolódó fontosabb fogalmak és főbb elméletek, valamint a tudományterületeken átívelő vizsgálatok bemutatása, a különböző társadalomtudományok (szociológia, antropológia, szociálpszichológia) és humán tudományok (történelem, irodalom) összekapcsolásának lehetőségei az emlékezet tanulmányozásában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Jan Assmann: A kulturális emlékezet Atlantisz Könyvkiadó, 2013. ISBN 9789639777309
Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei. Atlantisz Könyvkiadó, 2018. ISBN 9789639777545
Nora, Pierre 1999: Emlékezet és történelem között. Aetas 1999/3. 142-157. ISSN 02377934
Gyáni Gábor: Történelem és politika: történelempolitika. Kalligram, 2024. ISBN 978963468494
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Olick, Jeffrey K. és Joyce Robbins, Joyce 1997: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a "kollektív emlékezettol" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika 37. ISSN 08658188
Schacter, Daniel L.: Az emlékezet hét bűne: hogyan felejt és emlékezik az elme? Háttér Kiadó, 2002. ISBN 9789637525223
Keszei András: Emlékek formájában. L’Harmattan, 2015.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A társadalom szerveződésében és fennmaradásában az egymással összefonódó egyéni, társadalmi és kulturális emlékezetnek fontos szerepe van. Ezért a társadalom működésének megértését az emlékezet különböző kategóriáinak beható ismerete nyilvánvalóan jelentős mértékben segíti. Korunk társadalmi problémái közül jó néhány szintén az emlékezet működéséhez köthető, a különböző eredetű egyéni és kollektív sérelmek, traumák és értelmezésük hozzájárul a társadalmi konfliktusok mélyebb megértéséhez, és egyben árnyalja a társadalmi integráció akadályaira vonatkozó hagyományos elképzeléseket is. A különböző perspektívából emlékező csoportok eltérő emlékezetének és identitásának tanulmányozása hozzájárul a nyitott gondolkodás és a tolerancia erősítéséhez. Az emlékezet témakörének alaposabb ismerete fontos fogalmakkal és értelmezési keretekkel járul hozzá a későbbi önálló kutatási tevékenység megalapozásához.
